Showing 3582 results

A bérmálásokról külön nyilvántartást vezettek a püspökség visszaállítása utáni időktől kezdve. Az állag latin nyelvű kötetei ezeket a jegyzőkönyveket tartalmazzák a kiegyezésig. A jegyzőkönyvek több kötete az elmúlt évszázadokban súlyosan sérült, részben restaurálásra szorulnak, az első kötet jelenleg nem kutatható.

Külön figyelmet érdemel az 1630. január 14-én kelt, papíranyagra írt fejedelemségkori oklevél, amelyet az évszázadok folyamán gondosan megőriztek, azonban sajnos csonkítottan (2/3-os épségben) maradt fenn. A Brandenburgi Katalin által kibocsátott oklevél restaurálását 2010-ben végezték. Vágás ezáltal azon kevés plébániák közé sorolható, amelyek rendelkeznek fejedelmi, kora újkori írásos emlékkel. Egyházmegyénk területén ugyanis ritka az az egyházközség, ahol a katolikus restaurációt (1715) megelőző időszakból eredeti iratanyag maradt fenn. Külön figyelmet érdemel jellegzetes kézikönyv méretű eredeti anyakönyve 1769-ből, amely – valószínűleg nyolcadrét ívméretéből adódóan – megmenekült az államosítástól. Az anyakönyvi állag második kötete (1821–1930) oltbogáti papírmalomból származó papírból készült, a papíríveken szépen kivehető a Bethlen-címer (koronázott kígyó). Historia domus jellegű kötete a 19. század közepéről való, görgényi papírból készült és értékes plébániatörténeti adatokat tartalmaz. Korabeli pecsétnyomóit a plébániahivatalban úgyszintén jó állapotban megőrizték a jelenkor számára.

Figyelemreméltó az 1797–1823 közötti időszakból származó megyeszéki büntetési jegyzőkönyv, amely tételesen sorolja fel az elkövetők neveit, bűntetteit (káromkodás, szentmiséről való hiányzás, részegség stb.) és a kiszabott pénzbírságot. Hasonlóan figyelmet érdemel az 1778–1782 közötti főesperesi vizitációs jegyzőkönyv töredéke, valamint egy csillagjóslási jegyzet a 18. zázadból, amely az 1738–2102 közötti időszakra vonatkozik. Iktatókönyve (1862–1866) és egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyve, a merített papír vízjelének tanúsága szerint görgényi papírból készült.

A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár fél folyóméternyi építési és felújítási tervgyűjteménye az egyházközségi iratanyagok rendezésének befejezésekor létesült 2014 nyarán. A tematikus gyűjtemény az egyes plébániák irataiból előkerült, nagyobb méretű építőmérnöki tervrajzokból tevődik össze, amelyek formájukat és felhasználhatóságukat tekintve külön tárolást és kezelést igényelnek. Az állományban egyaránt találunk egészen korai, 18. század második felében készült épületrajzokat, 19. századi építéstervezeteket és 20. századi épületátalakítási terveket. A főként templomokról és plébániaépületekről, esetenként katolikus iskolákról vagy egyéb melléképületekről készített tervrajzok rendszerezését és összeírását Geréb Ibolya mérnök–muzeológus készítette. Az építkezésekhez, épületfelújítási munkálatokhoz kapcsolódó hivatalos levelezések tovább vizsgálhatók a plébániai ügyviteli iratokban és a gazdasági iratokban.

Az iratanyag rendezése során rendkívül sok, az erélyi katolikus iskolákra vonatkozó irat került elő, amelyek mellékletként, tájékoztatási célból kerülhettek el az Erdélyi Katolikus Státus igazgató tanácsának irodájához. Ezeket az iratokat intézményenként csoportosítottuk és úgy helyeztük el a raktári egységekben. Érdekesek a tanári minősítési táblázatok, a különféle tantervek és az érettségivel kapcsolatos jelentések. Oktatástörténeti szempontból az állag anyaga jelentősnek számít, de felhívjuk a figyelmet, hogy hasonló források találhatók a Főegyházmegyei Levéltár korábban ismertetett 14. fondjában. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A káptalan levéltára számos letétet fogadott be megőrzés céljából, így elsősorban alapító- és adományleveleket, valamint végrendeleteket (melyek közül sok felbontatlan).