fond 701 - Szentegyházasfalvi plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL SzéGyL.VIII.639–714.701

Cím

Szentegyházasfalvi plébánia iratai

Dátum(ok)

  • 1800–1989 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

3,58 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

A történelmi sematizmusok Szentegyháza plébániájának alapítását 1360-ra teszik. A település nevének első említésével egy 1406-ban kelt oklevélben találkozunk, amelyben feltűnik Lőrinc nevű papjának neve is, aki egyben Csíknagyboldogasszonyban plébános. Egyháztörténeti művekből tudjuk, hogy a középkorban, a reformáció előtti időszakban – ahogy régen nevezték – Szentegyházasoláhfalu a csíki főesperesi kerülethez tartozott. A falu a székely katonai összeírásokban 1566-ban Oláhfalu, 1567-ben Szentegyházasoláhfalu, 1576-ban Túlsó-Oláhfalu néven fordul elő. Később a Szentegyházasoláhfalu településnév terjed el. Az 1968-ban, több szomszédos településsel egyesítve várossá nyilvánított Vlahica jelenlegi temploma 1756–1760 között épült, Szent András apostol tiszteletére. 1822-ben egy új szentéllyel bővítették ki. 1985-ben az orgonát és a kórust tűzkárosodás érte. Szentegyházasfalu a csíki főesperesi kerületből a 18. század első felében került át az udvarhelyi főesperesi kerületbe. 1735-ben a csíkiak még mindig protestálnak ez ellen. Szentegyháza 1838-ig Kápolnásfaluval egy plébániát alkotott. A két Oláhfalu lakóit Erdély fejedelmei és a Habsburg-ház uralkodói számos kiváltságlevéllel látták el. A város elnevezését a rendszerváltás után, 1990-ben változtatták vissza Vlahicáról Szentegyházára. 1760-ban alapított iskoláját 1948-ban államosították. Fennmaradt iskolai iratanyaga az 1898–1948 közötti időszakra vonatkozik.

A megőrzés története

Hivatalos ügyviteli iratait, Portik–Bakai Sándor lelkész, 2000-es évek elején évrendbe helyezte, és színes dossziékba rendezte. A 19. századi, kétrét tűrt iratok a dossziéba való belyukasztás miatt egyenként négy lyukkal sérültek. A levéltári anyag írásképének csonkulása ellenére az iratok állapota megfelelő. Iktatott iratai csak az 1800-as évtől maradtak fenn. Levéltárát 2008. július 1-jén gyűjtöttük be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Eredeti anyakönyve az 1722–1765 közötti időszakból, amelyet nemrég köttettek újra, a helyi plébános kérésére a plébánián maradt. Ez a matrikula a következő adatokat tartalmazza: kereszteltek anyakönyve 1727–1765, házasultak anyakönyve 1722–1765, valamint elhunytak anyakönyve 1726–1750.

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport