fióklevéltár SzéGyL - Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár

A gyűjtőlevéltár 2008 nyarán jött létre a Szent Miklós Plébánia (Főesperesi Hivatal) tulajdonában lévő tanulmányi házban. A levéltár az újonnan épült Márton Áron Ifjúsági Ház emeleti helyiségében működik, a levéltári anyagok – az érseki gyűjtemény tárhelyeinek mintájára – itt is Dexion fémpolcokon, savmentes levéltári dobozokban találhatók.

Az egyházközségi levéltárak begyűjtése a székelyudvarhelyi gyűjtőközpontba 2008 júliusában kezdődött, főegyházmegyei megbízásra Pénzes Lóránd és Bernád Rita helyszíni kiszállásaival. A terepmunka aktív résztvevője és szervezője volt Derzsy András gondnok is, akinek ezúton is köszönjük önzetlenségét és fáradozását, amellyel az irathalmazok cipelését végezte és ezáltal munkánk előrehaladását szolgálta. A begyűjtött plébániai irategyüttesek rendezése szintén 2008 nyarán kezdődött, és 2014 őszéig tartott. A megkezdett iratrendezésből ugyanebben az évben egy-egy hétig magyarországi levéltárszakos hallgatók is kivették részüket, valamint hazai és magyarországi levéltáros kollégák is szerepet vállaltak a rendezői csapattevékenységben.

A gyűjtőlevéltárban egy főesperesség, 40 plébánia és egy filia levéltára található, valamint egy tematikus gyűjtemény, a különböző plébániák építési tervrajzaiból kialakított tervtár. A levéltárba számos olyan 18. századi anyakönyvet is sikerült begyűjteni (Bözödújfalu, Máréfalva, Székelyszentkirály, Szováta, Vágás), amelyek megmenekültek az 1950. évi államosítástól. Ezek közül Bözödújfalu és Székelyszentkirály 3-3 darab anyakönyvére, valamint Máréfalva legrégebbi anyakönyvi kötetének restaurálását 2013-ben a gyulafehérvári papírrestaurátori műhely végezte el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ugyanekkor került restaurálásra a szintén ritkaságnak számító főesperesi vizitációs jegyzőkönyv is az 1683–1702 időszakból, amely a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánián őrződött meg.

A főesperesi kerület vegyes felekezeti jellegének dacára – vagy éppen annak köszönhetően – fejedelemségkori oklevelekkel is büszkélkedik, mint Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek oklevelei (1625, 1631) az atyhai plébánia levéltárából vagy Brandenburgi Katalin oklevele 1630-ból, amely a vágási plébánia irataiból került elő, valamint Barcsai Ákos oklevele 1659-ből a székelyudvarhelyi plébánia ügyviteli irataiban. Ezek közül az első három oklevél Gyulafehérváron, az utóbbi pedig Besztercén kelt és felekezetek közötti vitákban dönt a római katolikusok javára. Ezeket az okleveleket a gyulafehérvári Egyesülés Nemzeti Múzeuma papírrestaurátor szakemberei restaurálták térítésmentesen.

A gyűjtés folyamán azonban meg kellett tapasztalnunk a hiányzó, elpusztult történelmi iratanyagok tényét is, olyan plébániák esetében, mint például Parajd, amely többnyire csak 20. századi levéltári anyaggal rendelkezik.