1429 találat látható

Iratképző

Kánya Pál

  • EOL 08.045
  • Személy
  • 1793-1869

Kánya Pál a pesti evangélikus gimnáziumi tanára volt, rendszeres résztvevője volt a kerületi gyûléseknek, és tagja annak a delegációnak, amellyel a bécsi udvar a protestáns pátens elõkészítése során 1855-ben egy hónapig tárgyalt a protestánsok számára meghozandó törvényről. Lánya, Kánya Emília (1828-1905) a Monarchia elsõ női újságszerkesztője volt.

Egri Főegyházmegye

  • EÉL.I.1
  • Szervezet/testület
  • 1009–

Az egri püspökséget Szent István király alapította, 1009-ben már létezett. Területe a legnagyobb volt a magyarországi püspökségek közül, Az első időszakban Heves (Újvár), Külső-Szolnok, Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Ugocsa, Szabolcs, Bereg és Zaránd megyéket foglalta magában, később pedig Sáros, Szatmár, Kraszna, Torna, Máramaros vármegyék és a Jászság is hozzá tartozott. A váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is Egerhez tartoztak, sőt a zsombolyi (pankotai) főesperesség azt követően is (egészen a 18. század közepéig). Még a 11. században felépült a Szt. János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyház is az egri vár területén, amelyet a középkor folyamán többször átépítettek.

A Buda elestével közelre került török fenyegetés miatt 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta az egri várat és saját tulajdonába vette. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a királyi várkapitányok lettek, akik többnyire a protestantizmushoz húztak. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és a székesegyházat átalakíttatta. Így a püspök és a káptalan székhelye Kassára került át. Ez maradt a helyzet 1596 után is, amikor Eger oszmán kézre került, csupán a káptalan tartózkodott 1613 és 1649 között Jászón. Kassán alapított Kisdy Benedek püspök (1648–1660) filozófiai és teológiai karral is rendelkező jezsuita kollégiumot, valamint szemináriumot.

Eger 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, de csak Telekessy István püspök (1699–1715), Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója tette ismét székhelyévé. Kijavíttatta a Szent Mihály plébániatemplomot, amely ettől kezdve székesegyházként működött, utódja, Erdődy Gábor (1715–1755) pedig annak helyén új barokk katedrálist és püspöki rezidenciát építtetett. Ugyanakkor vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban, amelyet később Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé szándékozott fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. Terveit azonban csak utódja Eszterházy Károly (1761–1799) valósította meg. A hatalmas épület is elkészült, de az egyetem működéséhez az uralkodó nem adott engedélyt.

A 18. században többször is fölmerült a hatalmas egyházmegye fölosztásának gondolata. Erre azonban csak 1804-ben, Esterházy püspök halála után került sor, amikor VII. Pius pápa létrehozta a kassai és szatmári püspökségeket és ugyanakkor az egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte. A 19. század egri érsekei elsősorban szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László (1827–1847) például rajziskolát, 1828-ban pedig magyar nyelvű tanítóképzőt alapított. Ő építtette föl 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján a ma is álló klasszicista székesegyházat. Pyrker utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) letelepítette Egerben az angolkisasszonyokat és újraindította a Jogakadámiát, Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról, Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felsőkereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.
A trianoni béke az egri főegyházmegye számára érdekes módon területi növekedést hozott, mivel II. János Pál pápa 1982-ben az érsekséghez csatolta a rozsnyói és kassai egyházmegyék Magyarországon maradt részeit, amelyeket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban II. János Pál ismét rendezte a főegyházmegye határait. Ennek során többek között területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, Nógrád megyei plébániákat a váci, a nagykunságiakat pedig a szeged-csanádi egyházmegyéhez csatolta.

Payr Sándor

  • HU EOL 8.75
  • Személy
  • 1861–1938

Stadler Frida

  • HU PFL VII
  • Személy
  • 1889-1869

Petz Aladár

  • HU PFL VII
  • Személy
  • 1888-1956

Győri Evangélikus Egyházközség

  • HU RMEGyL I.
  • Szervezet/testület
  • 16. századtól

A győri gyülekezet Magyarország az egyik legrégibb és legjelentősebb evangélikus gyülekezete. A 16. században a győri végvárban szolgáló német evangélikus katonák lelkészt tartottak, aki a városi híveket is gondozta, de Huszár Gál neves magyar prédikátor is működött a városban. A 17–18.század fordulóján a dunántúli pietizmus egyik fő helyeként az evangélikusság fontos egyházi-kulturális központja volt. A győri káptalan és püspök katolizációs törekvései azonban megnehezítették az egyházközség életét. Gyakran változott az istentiszteleti hely, gyakran költözött a lelkész és az iskola is. Voltak olyan évtizedek, amikor egyáltalán nem volt szabad evangélikus istentiszteletet tartani. 1749-ben Mária Terézia megtiltotta az egyház működését, és a hívek 34 éven át csak titokban gyakorolhatták vallásukat, vagy Tétre és Felpécre jártak istentiszteletre. A türelmi rendeletet követően 1784/1785-ben épült fel a mai torony nélküli Ótemplom. Az egyházközség második temploma a XX. század közepén épült föl Nádorvárosban, az első istentiszteletet 1944-ben tartották meg benne.

Győr-Sziget és Révfalu 1905-öt megelőzően önálló települések voltak, ebben az évben azonban közigazgatásilag egyesítették őket Győrrel, s emiatt megszűntek önálló fíliának lenni, az anyagyülekezet részévé váltak.

A város evangélikus püspöki székhely is volt Kapi Béla és Túróczy Zoltán dunántúli püspökök idején 1952-ig, majd 2000 óta újra, mivel itt van az újonnan létrehozott Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület székháza. Szeretetháza és gimnáziuma is van.

Schulek Tibor

  • HU RMEGyL III.AA
  • Személy
  • 1904-1989

Veöreös Mihály

  • HU RMEGyL III.B
  • Személy
  • 1790 körül - 1878

Túrmezei János

  • HU RMEGyL III.BB
  • Személy
  • 20. század

Kozma Imre

  • HU RMEGyL III.C
  • Személy
  • 19. század második fele

Benedek Vince

  • HU RMEGyL III.D
  • Személy
  • 19. század második fele - 20. század első fele

Tekus Ottó

  • HU RMEGyL III.DD
  • Személy
  • 1919-2008
1-24 találat a 1429 találat közül