Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1800–1989 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
3,58 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A történelmi sematizmusok Szentegyháza plébániájának alapítását 1360-ra teszik. A település nevének első említésével egy 1406-ban kelt oklevélben találkozunk, amelyben feltűnik Lőrinc nevű papjának neve is, aki egyben Csíknagyboldogasszonyban plébános. Egyháztörténeti művekből tudjuk, hogy a középkorban, a reformáció előtti időszakban – ahogy régen nevezték – Szentegyházasoláhfalu a csíki főesperesi kerülethez tartozott. A falu a székely katonai összeírásokban 1566-ban Oláhfalu, 1567-ben Szentegyházasoláhfalu, 1576-ban Túlsó-Oláhfalu néven fordul elő. Később a Szentegyházasoláhfalu településnév terjed el. Az 1968-ban, több szomszédos településsel egyesítve várossá nyilvánított Vlahica jelenlegi temploma 1756–1760 között épült, Szent András apostol tiszteletére. 1822-ben egy új szentéllyel bővítették ki. 1985-ben az orgonát és a kórust tűzkárosodás érte. Szentegyházasfalu a csíki főesperesi kerületből a 18. század első felében került át az udvarhelyi főesperesi kerületbe. 1735-ben a csíkiak még mindig protestálnak ez ellen. Szentegyháza 1838-ig Kápolnásfaluval egy plébániát alkotott. A két Oláhfalu lakóit Erdély fejedelmei és a Habsburg-ház uralkodói számos kiváltságlevéllel látták el. A város elnevezését a rendszerváltás után, 1990-ben változtatták vissza Vlahicáról Szentegyházára. 1760-ban alapított iskoláját 1948-ban államosították. Fennmaradt iskolai iratanyaga az 1898–1948 közötti időszakra vonatkozik.
A megőrzés története
Hivatalos ügyviteli iratait, Portik–Bakai Sándor lelkész, 2000-es évek elején évrendbe helyezte, és színes dossziékba rendezte. A 19. századi, kétrét tűrt iratok a dossziéba való belyukasztás miatt egyenként négy lyukkal sérültek. A levéltári anyag írásképének csonkulása ellenére az iratok állapota megfelelő. Iktatott iratai csak az 1800-as évtől maradtak fenn. Levéltárát 2008. július 1-jén gyűjtöttük be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Eredeti anyakönyve az 1722–1765 közötti időszakból, amelyet nemrég köttettek újra, a helyi plébános kérésére a plébánián maradt. Ez a matrikula a következő adatokat tartalmazza: kereszteltek anyakönyve 1727–1765, házasultak anyakönyve 1722–1765, valamint elhunytak anyakönyve 1726–1750.