Identity area
Reference code
Title
Date(s)
- 1766–1959 (Creation)
Level of description
Extent and medium
4 doboz = 0,52 ifm
Context area
Name of creator
Administrative history
A szolnoki főesperesi kerület szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332–1337), egyházközségeinek alapítása az egyházmegye körvonalazódásával egy időben történt. Területét több nemzet népesíti be ma is: magyarok, románok, szászok, örmények stb., de bányásztelepülései ennél sokkal összetettebb népességi és nemzetiségi képet mutatnak, ugyanis a 18–19. században Felső-Magyarország bányavidékéről, de a német és szláv nyelvterületről is számos bányaszakértő telepedett meg az Északkeleti-Kárpátok és a Keleti-Kárpátok bányavidékein. A vallásreform idején, a 16. században több plébániája a lutheránus vagy a református felekezethez csatlakozott. A kerület belső-szolnoki elnevezés alatt az 1761-es és az 1762-es évi egyházmegyei sematizmusban tűnik fel a következő plébániákkal: Csicsókeresztúr, Kapnikbánya, Dés, Beszterce, Szamosújvár és Bálványosváralja. Az 1782-es első nyomtatott egyházmegyei sematizmusban a kolozsi főesperességgel egyesült dobokai és belső-szolnoki kerületek (Archidiaconatus Kolosiensi cui canonice uniti sunt Districtus Dobocensis et Szolnok interior) elnevezés alatt tűnik fel, és nem önálló főesperességként. Ekkor az alábbi egyházközségek tartoztak ide: Kolozsvár, Kolozs, Bács, Bálványosváralja, Beszterce, Csicsókeresztúr, Dés, Erked, Fenes, Györgyfalva, Jegenye, Kapnik, Katona, Kide, Kajántó, Magyaregregy, Magyarlápos, Mócs, Szék, Teke, Désakna, Kolozsmonsotor és Oláhlápos. Ezek ma két főesperesi kerületbe (kolozs–dobokai és belső-szolnoki) csoportosulnak. A belső-szolnoki főesperesi kerületet 1846-ban 14 plébánia alkotta: Szamosújvár (külön örmény és latin rítusú plébániákkal), Bálványosváralja, Beszterce, Csicsókeresztúr, Dés, Désakna, Kapnikbánya, Alsó-Kapnik, Magyarlápos, Naszód, Oláhlápos, Oláhláposbánya (Erzsébetbánya) és Óradna. A szamosújvári örmény plébános volt egyben a főesperes is. A 19. század második felében a főesperesi kerület Apanagyfalu plébániájával bővült (1866), majd Székkel, így 16 egyházközség alkotta. Széket a kolozs–dobokai főesperességből csatolták ide. A belső-szolnoki főesperesi kerületet jelenleg 15 plébánia alkotja, a főesperességi hivatal a besztercei plébánián található.
Repository
Archival history
Mivel a 18–19. században a szamosújvári örmény katolikus plébános egyben a kerület főesperese is volt, így a főesperességi hivatal ügyviteli iratanyagának nagyobb része is itt keletkezett. A belső-szolnoki főesperesség és a szamosújvári örmény katolikus plébánia ügyvitele két önálló fondba csoportosul, melyek a meglévő iktatókönyvek segítségével könnyen kutathatók.
Immediate source of acquisition or transfer
Content and structure area
Scope and content
Az örmény katolikus gyűjtőlevéltárban található főesperességi iratanyagon belül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a Protocoalele Scaunului Arhidiaconal az 1766–1835 közötti időszakból, amelyek a katolikus egyházi igazságszolgáltatás alsóbb szintű fórumainak helyi bizonyítékait képviselik.
Appraisal, destruction and scheduling
Accruals
System of arrangement
- doboz: Iktatókönyvek:
a. kötet: 1877–1898 (56. iktatószámig)
b. kötet: 1898 (57. iktatószámtól)–1916
- doboz: Protocollum fori archidiaconali
a. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyvek 1766–1782
b. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyvek 1794–1804
c. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyvek 1802–1835
- doboz: Protocollum fori archidiaconali
a. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyvek 1812–1817
b. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyvek 1821–1822
- doboz: Belső-szolnoki főesperesi kerület hivatalos iratai 1863–1959
Conditions of access and use area
Conditions governing access
Conditions governing reproduction
Language of material
Script of material
Language and script notes
Physical characteristics and technical requirements
Finding aids
Allied materials area
Existence and location of originals
Existence and location of copies
Related units of description
Ezt a fondot a Szamosújvári Római Katolikus Gyűjtőlevéltárban található belső-szolnoki főesperességi fondrész egészíti ki, amely 1885–2001 közötti iratanyagot foglal magába 1,69 folyóméternyi mennyiségben.