collection 679 - Oroszhegyi plébánia iratai

Zone d'identification

Cote

RO GyFL SzéGyL.VIII.639–714.679

Titre

Oroszhegyi plébánia iratai

Date(s)

  • 1688–2001 (Production)

Niveau de description

collection

Étendue matérielle et support

4,61 ifm

Zone du contexte

Nom du producteur

Histoire administrative

Oroszhegy középkori plébániáját a pápai tizedjegyzék említi először. Ekkor templommal is rendelkezett. A 16. század végén, 17. század elején Oroszhegy lakosai is a reformáció vonzásába kerültek. A hitújítók tanainak követése azonban rövid ideig tartott. A reformáció időszakában Székelyszentkirály filiájaként említik a források, felszentelt katolikus pap hiányában pedig többször licenciátusok látják el a hívek lelki szolgálatát. Damokos Kázmér OFM 1657-ben tett oroszhegyi látogatásáról jelentést küld az apostoli Szentszéknek, amelyben Oroszhegyet egy 160 lelkes, önálló plébániaként említi. Ekkor rendelte el, hogy a Diafalva falurészen álló régi, romladozó templom helyébe újat építsenek. A falu második templomáról – melynek titulusa Nagyboldogasszony – már említést tesz az 1711. évi püspöki vizitáció. Az egy évtizeddel később ott szolgáló Halmágyi Sámuel licenciátusról az 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből értesülünk.

Oroszhegy plébániája a katolikus restaurációt követően 1748-ban önállósult, templomát 1765-ben ismét újjáépítették Tamási György olvasókanonok és a hívek támogatása révén. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom a harmadik katolikus templomnak számít a faluban. Az építkezés 1770-re fejeződött be és 1783-ban szentelték fel. Ezt a templomot 1937–1940 között kibővítették és felújították Márton Árpád lelkipásztor idején. 1902-ig Oroszhegyről látták el a székelyvarsági egyházközség híveit. Ezzel magyarázható a varsági templom és plébánia építésére vonatkozó, kis mennyiségű gazdasági iratok jelenléte Oroszhegy plébániai levéltárában.

Histoire archivistique

A plébánia történeti levéltára 2008. június 30-án került be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárába. A gyűjtést megelőzően a falu levéltárát utazókofferekben és egy régi szekrényben tárolták a plébánia hittantermében.

Source immédiate d'acquisition ou de transfert

Zone du contenu et de la structure

Portée et contenu

Évaluation, élimination et calendrier de conservation

Accroissements

Mode de classement

Zone des conditions d'accès et d'utilisation

Conditions d'accès

Conditions de reproduction

Langue des documents

    Écriture des documents

      Notes de langue et graphie

      Caractéristiques matérielle et contraintes techniques

      Instruments de recherche

      Zone des sources complémentaires

      Existence et lieu de conservation des originaux

      A falu anyakönyveit, az 1882-es évi sematizmus szerint, 1723-tól vezették, az első kötetek hollétéről azonban nincsenek ismereteink – nem őrződtek meg a plébánián, és a helyi tanács anyakönyvi hivatalához sem kerültek az 1950-es években. Tudjuk viszont, hogy az egyházközség 1857–1895 között vezetett eredeti anyakönyveit, öt kötetben, a Román Állami Levéltár Hargita Megyei Kirendeltségénél őrzik Csíkszeredában.

      Existence et lieu de conservation des copies

      Unités de description associées

      Descriptions associées

      Zone des notes

      Identifiant(s) alternatif(s)

      Mots-clés

      Mots-clés - Sujets

      Mots-clés - Lieux

      Mots-clés - Noms

      Mots-clés - Genre

      Zone du contrôle de la description

      Identifiant de la description

      Identifiant du service d'archives

      Règles et/ou conventions utilisées

      Statut

      Niveau de détail

      Dates de production, de révision, de suppression

      Langue(s)

        Écriture(s)

          Sources

          Zone des entrées