fond 382 - Küküllői főesperesség iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL MGyL.VIII.382–412.382

Cím

Küküllői főesperesség iratai

Dátum(ok)

  • 1854–1960 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

3 doboz = 0,30 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

Az 1761-es egyházmegyei összeírás a küküllői főesperesi kerületben nyolc plébániát – Abosfalva, Erzsébetváros /örmény és magyar/, Kerelőszentpál, Küküllővár, Medgyes, Segesvár, Szőkefalva – sorol fel. Ekkor Szentdemeter és Székelyvécke az udvarhelyszéki főesperességhez tartozott. Az egyházmegye első nyomtatott 1782-es sematizmusa szerint a küküllői kerület 12 plébániából állt: Abosfalva, Almakerék, Egrestő, Erzsébetváros, Hosszúaszó, Küküllővár, Kiskapus, Medgyes, Radnót, Segesvár, Kerelőszentpál és Szőkefalva. 1882-ben a kerület 10, 2000-ben pedig 11 plébániát foglalt magába.

A megőrzés története

A fond 19–20. századi iratainak egyik része a dicsőszentmártoni, másik része a radnóti plébánia levéltárában maradt fenn. Ez annak köszönhető, hogy a főesperesség központja nem volt egy bizonyos helységhez kötve. Mindig ott volt, ahol az esperes, illetve főesperes szolgált. Az iktatott iratanyag alapján elmondható, hogy 1854–1911 között a fő-, illetve alesperesi teendőket a szőkefalvi, a bordosi, a kerelőszentpáli, majd újra a szőkefalvi, a kerelőszentpáli, és ismét a szőkefalvi plébános végezte. Mártonffy Sándor szőkefalvi esperes-plébános halála után, 1911-től Puskás Gergely dicsőszentmártoni plébános lett a főesperes. Az ő idejében a főesperességi és a plébániai iratkezelés nem különíthető el egyértelműen egymástól. A következőkben a főesperességi iratok 1914-ig a dicsőszentmártoni, 1914–1925 között a radnóti, 1926–1944 között a dicsőszentmártoni, 1945–1980 között a radnóti plébánia fondjából szálankénti átnézéssel vagy szerencsésebb esetben az iktatószám szerinti sorrendben kutathatóak. A főesperesség segédletei közül az 1950–1951-es évkörű a marosvásárhelyi plébánia levéltárában maradt fenn.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Az anyag nagyon jó forrásként szolgál a kerület egyházközségeinek kutatásakor, főként azon plébániák esetében, ahol nem őrződött meg hiánytalanul a levéltár.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport