Zona de identificação
Tipo de entidade
Forma autorizada do nome
Forma(s) paralela(s) de nome
Formas normalizadas do nome de acordo com outras regras
Outra(s) forma(s) de nome
- Katolikus Középiskolai Főhatóságot
identificadores para entidades coletivas
Área de descrição
Datas de existência
Histórico
A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.
A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.
Locais
Budapest
Estado Legal
Funções, ocupações e atividades
Mandatos/fontes de autoridade
Estruturas internas/genealogia
A KTF elnök–főigazgatói Stuhlmann Patrik OPraem (1938–1940), majd Kürti Menyhért OCist (1940–1948) voltak. Utóbbi korára tekintettel 1946. júl. 21-én kinevezték mellé alelnök-főigazgatóvá Papp Elemér piaristát is. Központi igazgatók: Virágh Teofil OSB (1938–1941), Simonffy Jenő OPraem (1941/1942), Balogh Albin OSB (1942–1944), Szombach Godehárd OPraem (1944–1945), Szopek Loránd OPraem (1945–1948). A három tankerület főigazgatói: a Dunántúlon Berkes Ottó OPraem (1938–1940), Milakovszky László (1940–1943 ápr.), Balogh Albin OSB (1943–1944), Papp Elemér SchP (1944–1946), Szopek Loránd OPraem (1946–1948); Budapesten Jászay Rezső SchP (1938–1940), Virágh Teofil OSB (1940–1948); a dunáninneni tankerületben Kürti Menyhért OCist (1938–1940); Tihanyi Béla SchP (1940–1944 máj. 18.), Balogh Albin OSB (1944–1948).
Contexto geral
Área de relacionamentos
Área de pontos de acesso
Pontos de acesso - Assuntos
Pontos de acesso - Locais
Ocupações
Zona do controlo
Identificador de autoridade arquivística de documentos
Identificador da instituição
Regras ou convenções utilizadas
Estatuto
Nível de detalhe
Datas de criação, revisão ou eliminação
Línguas e escritas
Script(s)
Fontes
A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve, 1939/1940. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság Évkönyve 1940/1941–1941/43. – Beke Margit, A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig, in Magyar Katolikus Almanach, II: A magyar katolikus egyház élete 1945–1985, szerk. TURÁNYI László, Bp., 1988, 232-134. – Mészáros István, A magyarországi római.katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése 1560-1948, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1(1989), 242-254.