Katolikus Tanügyi Főigazgatóság

Área de identidad

Tipo de entidad

Entidad colectiva

Forma autorizada del nombre

Katolikus Tanügyi Főigazgatóság

Forma(s) paralela(s) de nombre

    Forma(s) normalizada del nombre, de acuerdo a otras reglas

      Otra(s) forma(s) de nombre

      • Katolikus Középiskolai Főhatóságot

      Identificadores para instituciones

      Área de descripción

      Fechas de existencia

      1934–1950

      Historia

      A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.

      A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.

      Lugares

      Budapest

      Estatuto jurídico

      Funciones, ocupaciones y actividades

      Mandatos/fuentes de autoridad

      Estructura/genealogía interna

      A KTF elnök–főigazgatói Stuhlmann Patrik OPraem (1938–1940), majd Kürti Menyhért OCist (1940–1948) voltak. Utóbbi korára tekintettel 1946. júl. 21-én kinevezték mellé alelnök-főigazgatóvá Papp Elemér piaristát is. Központi igazgatók: Virágh Teofil OSB (1938–1941), Simonffy Jenő OPraem (1941/1942), Balogh Albin OSB (1942–1944), Szombach Godehárd OPraem (1944–1945), Szopek Loránd OPraem (1945–1948). A három tankerület főigazgatói: a Dunántúlon Berkes Ottó OPraem (1938–1940), Milakovszky László (1940–1943 ápr.), Balogh Albin OSB (1943–1944), Papp Elemér SchP (1944–1946), Szopek Loránd OPraem (1946–1948); Budapesten Jászay Rezső SchP (1938–1940), Virágh Teofil OSB (1940–1948); a dunáninneni tankerületben Kürti Menyhért OCist (1938–1940); Tihanyi Béla SchP (1940–1944 máj. 18.), Balogh Albin OSB (1944–1948).

      Contexto general

      Área de relaciones

      Área de puntos de acceso

      Puntos de acceso por materia

      Puntos de acceso por lugar

      Profesiones

      Área de control

      Identificador de registro de autoridad

      PMKL V.23

      Identificador de la institución

      Reglas y/o convenciones usadas

      Estado de elaboración

      Nivel de detalle

      Fechas de creación, revisión o eliminación

      Idioma(s)

        Escritura(s)

          Fuentes

          A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve, 1939/1940. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság Évkönyve 1940/1941–1941/43. – Beke Margit, A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig, in Magyar Katolikus Almanach, II: A magyar katolikus egyház élete 1945–1985, szerk. TURÁNYI László, Bp., 1988, 232-134. – Mészáros István, A magyarországi római.katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése 1560-1948, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1(1989), 242-254.

          Notas de mantención