Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1934–1948 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
0.84 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.
A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság iratainak nagyobbik része valószínűleg 1948-ban pusztult el, amikor az intézmény kiköltözött budapesti, Vörösmarty téri irodájából. Az iratok némi töredéke a piarista rendházba került, mivel a Katolikus Tanügyi Főigazgatóságnak folyamatosan voltak piarista főigazgatói: Jászai Rezső budapesti főigazgató (1938–1940), Tihanyi Béla dunáninneni főigazgató (1940–1944), Papp Elemér dunántúli főigazgató (1944-től), majd alelnök (1946-tól) és elnök (1948-tól). A megmentett töredék főként Papp Elemér révén jutott a PMKL-be, az iratok egy másik része azonban Jászai Rezső hagyatékából származik. A közös provenienciájú, de szétszórtan tárolt iratok rendezését Koltai András levéltáros 2009 októberében végezte el.
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Papp Elemér elnök-főigazgató őrizte meg a KTF bélyegzőit, amelyeket a Piarista Múzeum őriz. A piarista tartományfőnökség iratai között (I.1.c, Vegyes ügyek) és Papp Elemér hagyatékában (IV.171), csupán a középiskolai főhatóság 1950 utáni működésére vonatkozó iratok és kéziratok találhatók.