Katolikus Tanügyi Főigazgatóság

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

Katolikus Tanügyi Főigazgatóság

Párhuzamos névformák

    Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

      Más névformák

      • Katolikus Középiskolai Főhatóságot

      A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

      Leírási adatcsoport

      Létezés időköre

      1934–1950

      Története

      A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.

      A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.

      Helyek

      Budapest

      Jogi helyzete

      Funkció, foglalkozás, tevékenység

      Feladatkör, hatáskör

      Szervezeti felépítés/geneológia

      A KTF elnök–főigazgatói Stuhlmann Patrik OPraem (1938–1940), majd Kürti Menyhért OCist (1940–1948) voltak. Utóbbi korára tekintettel 1946. júl. 21-én kinevezték mellé alelnök-főigazgatóvá Papp Elemér piaristát is. Központi igazgatók: Virágh Teofil OSB (1938–1941), Simonffy Jenő OPraem (1941/1942), Balogh Albin OSB (1942–1944), Szombach Godehárd OPraem (1944–1945), Szopek Loránd OPraem (1945–1948). A három tankerület főigazgatói: a Dunántúlon Berkes Ottó OPraem (1938–1940), Milakovszky László (1940–1943 ápr.), Balogh Albin OSB (1943–1944), Papp Elemér SchP (1944–1946), Szopek Loránd OPraem (1946–1948); Budapesten Jászay Rezső SchP (1938–1940), Virágh Teofil OSB (1940–1948); a dunáninneni tankerületben Kürti Menyhért OCist (1938–1940); Tihanyi Béla SchP (1940–1944 máj. 18.), Balogh Albin OSB (1944–1948).

      Általános kontextus

      Kapcsolatok adatcsoport

      Kapcsolódási pontok adatcsoport

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Elfoglaltságok

      Ellenőrző adatcsoport

      Iratképző azonosítója

      PMKL V.23

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve, 1939/1940. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság Évkönyve 1940/1941–1941/43. – Beke Margit, A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig, in Magyar Katolikus Almanach, II: A magyar katolikus egyház élete 1945–1985, szerk. TURÁNYI László, Bp., 1988, 232-134. – Mészáros István, A magyarországi római.katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése 1560-1948, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1(1989), 242-254.

          Karbantartási figyelmeztetések