Showing 381 results

Iktatott ügyviteli irataiban keverednek a plébánia és a főesperességi ügyiratok, nem minden esetben sikerült egyértelműen szétválasztani őket. A „külön kezelt hivatalos iratok” nevű állag nem iktatott iratokból áll, amelyeket valamely hasonló, összetartozó szempont szerint gyűjtöttek pertinenciaszerűen külön mappákba. Sok bennük a feladó részéről iktatott irat, amely azonban a plébánián nem iktatódott. Kötetei között a „Gyergyói kerületi papság gyűlésének jegyzőkönyve 1938–1940”, amely töredékesen maradt fenn, a ditrói plébánia levéltárából került elő.

Személyes levelek.

Boga Alajos személyi iratai. Boga Alajos hivatalos levelei 1939–1945. Boga Alajos kéziratai: „Szent István és a székelyek”, „Krisztus feltámadt”, „A legnagyobb magyar”, „És az Ige testté lett”. Prédikációk.

Levelezés 1852–1863.

Az októberi diploma után 1861-ben az Erdélyi Katolikus Státus újra kezdte működését és felújultak a Gubernium egykori ügyosztályai is. 1869-ig változatlanul vezették az egyházügyi, tanulmányi és alapítványi jegyzőkönyveket és ebből a korból már az eredeti iratok is megmaradtak. A rendezés során kérdésként merült fel, hogy az 1861–1869 közötti jegyzőkönyveket az előző három fond anyagához csatoljuk, vagy a későbbi jegyzőkönyvekkel együtt helyezzük el. Tekintettel arra, hogy ezekhez az évekhez már az iratok is rendelkezésre állnak, úgy döntöttünk, hogy fond határnak a politikatörténeti szempontból is indokolt 1849-et tekintjük és az abszolutizmus korából megmaradt köteteket a dualizmus-kori sorozathoz csatoltuk. Az eredeti iratok együtt tartása is ezt indokolta.

Ebben a fondban az Erdélyi Katolikus Státus tulajdonát képező tulajdonokra vonatkozó gazdasági és ügyviteli iratokat helyeztünk el. A Státus irattárában rendkívül sok gazdasági, pénzügyi irat őrződött meg, amelyeket tematikusan csoportosítva próbáltunk kutathatóvá tenni. A fond ebben az értelemben gyűjteményes jellegű s ebben a formában könnyíti meg a Státus gazdasági életére és pénzügyi politikájára vonatkozó kutatásokat.

Az Erdélyi Katolikus Státus működését, illetve az erdélyi katolikus egyházat a 17. századtól kezdve rendkívül sok magán illetve állami alapítvány és alap segítette. Apor István 17. század végi jelentős alapítványától kezdve nagyon sok egyházi és magán személy hagyott különböző összegeket egyházi intézmények segítése, ösztöndíjak utalványozása, vagy éppen szociális célok megvalósítására. A birtokokon kívül ezek az alapok és alapítványok biztosították az erdélyi katolikus egyház működésének anyagi alapját. Az alapok feletti kezelés jogát a kiegyezés után az Erdélyi Katolikus Státus vette át és az ezzel kapcsolatos iratokat alaponként csoportosítva helyeztük el a levéltárban.

Az egyházmegye különböző plébániáin a 19. század második felétől nyilvántartották és külön kezelték a misealapítványokra vonatkozó iratokat, elszámolásokat, levelezéseket. Az állagot a plébániák betűrendjében rendeztük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy e témakörhöz kapcsolódó iratok még a levéltár más fondjaiban is találhatók. A magyar nyelvű iratok között alapítólevelek, elszámolások, gazdasági és más jellegű iratok találhatók. Helytörténeti és társadalomtörténeti kutatáshoz az állag igen érdekes lehet. A plébániák, illletve a települések neve szerint, egyenkénti átnézéssel kutatható.

A püspöki levéltáron belül 1773-tól kezdődően találkozhatunk először a tanügyi vonatkozású iratok elkülönítésével. A dátum egybeesik a jezsuita rend megszűntetésével és a magyarországi, valamint az erdélyi oktatásügy alapos átalakításának kezdetével. A Tanfelügyelőség az egész erdélyi katolikus oktatás, tehát az elemi-, és középfokú iskolák kérdésével, a tanítók, tanárok ügyeivel és minden más, ezzel kapcsolatos kérdéssel foglalkozott. Tanügyi iratok esetenként maradhattak a püspöki hivatalban, bár ezeket a rendezés során igyekeztünk elkülöníteni. A Tanfelügyelőség abszolitizmus-, és dualizmuskori külön irattárát nem tudtuk kialakítani, ebből az időből ugyanis hatalmas mennyiségű inkább tematikusan rendezhető iratanyag maradt fenn, amelyeket különféle állagokban helyeztünk el. Ezeken kívül is maradt egy vegyes, máshová be nem sorolható csoport, amelyet a kutatónak külön kell átnéznie. A fond anyaga igen jelentős Erdély művelődés-, és iskolatörténete szempontjából. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Katolikus Státus levéltárában is igen sok tanügyi vonatkozású irat található.

A Főegyházmegyei Levéltár rendezésének megkezdésekor a korábbi feldolgozások során egy több száz csomónyi olyan iratot találtunk, amelyet vegyesnek minősítettek és így őrizték. A rendezés során ennek jó kétharmadát, vagy annál is többet sikerült eredeti helyére visszaosztanunk, vagy új fondokba, illetve állagokba sorolnunk. A munka végeztével is maradt mintegy száz doboznyi olyan dokumentum, amelyet máshová besorolni nem tudtunk. Ez a gyűjteményes jellegű fond különböző forrásértékű iratokat tartalmaz. Néhány témát kiemeltünk, de a többség a raktári egységeknél közöltek alapján kutatható.