Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1787–1973 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
0,65 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Első említése a pápai tizedjegyzék idejéhez fűződik. Feltételezik, hogy a település a középkori templom védőszentje, Szent Ilyés után kapta a nevét. A mai vártemplom a 15. század közepén épült. A reformáció korában református kézre került, és rövid ideig az unitáriusok is bírták. A katolikus hitélet Illyefalván 1698 után indult újra, fából épült kápolnáját (Páduai Szent Antal tiszteletére) az esztelneki származású Nagy Mózes építtette 1701-ben, aki pálos szerzetesek gondozására bízta a plébániát. A pálosok a rend feloszlatásáig, 1786-ig vezették az egyházközséget. A fakápolna helyébe 1754-ben építettek egy kőtemplomot, amelyet földrengés rombolt le. Helyébe 1824–1827 között egy új templom készült, a jelenlegi templomot 1886–1887 között építették.
A megőrzés története
Levéltári anyagát a templom toronyfeljáratánál található kis helyiségből gyűjtöttük össze 2005. szeptember 16-án. Iktatott levelezése (hivatalos ügyviteli és házassági iratok) csekély terjedelemben maradt fenn. Az iratanyagot többnyire kötetformátumú tételek teszik ki, amelyeket egy könyves szekrényből válogattunk ki más nyomtatott könyvek közül az említett helyiségben. Az iratanyag maradandóan nem sérült.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Anyakönyveit 1701-től kezdték el vezetni, melyeket 1950-ben államosítottak és ma a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Hivatalánál őrzik Sepsiszentgyörgyön.