Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1930–1991 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
10 doboz = 1,2 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Az örmény katolikus egyházi igazgatás már az örmény katolikus uniót követően kialakult. Oxendio Virziresco püspök halála után a Szentszék püspök helyett 1716-ban Budakovich Lázárt nevezte ki az erdélyi örmények apostoli vikáriusává „cum iure ordinandi”, erdélyi örmény főesperessé és szamosújvári plébánossá, aki 1721-ig viselte ezeket a tisztségeket. 1721-ben rövid ideig Jónás szebasztei örmény katolikus püspök volt Mártonffy György erdélyi római katolikus püspök suffraganeusa és örmény vikáriusa. Távozása után Theodorovich Mihály lett az örmény apostoli vikárius és az erdélyi örmény főesperes egészen 1760. január 3-ig. III. Károly király 1738-ban engedélyezte az erdélyi örmény püspök választását, azonban a Szentszék és az örmények nem tudtak megegyezni. Róma végül 1741. augusztus 28-án elfogadta azt a kérést, hogy a négy örmény plébániát az erdélyi római katolikus püspök kormányozza. Mária Terézia Theodorovich Mihályt 1758-ban kinevezte örmény püspöknek, de a kinevezés végrehajtását Dániel Tódor királyi örmény tanácsos nem tette lehetővé.
A szamosújvári örmény apostoli kormányzóságot a román konkordátummal alapították meg 1930. június 5-én, és közvetlenül a Szentszéknek rendelték alá. A kommunista időben nem ismerték el az önálló örmény kormányzóságot, 1951. december 27-én megszüntették, de a plébániák a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye keretében továbbra is működhettek. Az örmény katolikus plébániákat Lengyel Zoltán apostoli kormányzó 1953. június 22-én adta át közigazgatásilag a gyulafehérvári római katolikus püspökségnek. A rendszerváltás után Bálint Lajos gyulafehérvári érsek kérésére a Szentszék 1991. június 13-án kinevezte dr. Jakubinyi György akkori segédpüspököt örmény apostoli kormányzónak, aki mindmáig képviseli az intézményt. Az örmény apostoli kormányóság ma is létezik egyházjogilag, államilag viszont – személyzet hiányában – nincs elismerve, így a négy örmény szertartású katolikus plébánia továbbra is a gyulafehérvári főegyházmegye keretében működik.
A megőrzés története
Levéltári anyagának törzsrészét Szamosújváron, néhány doboznyi részét pedig Gyergyószentmiklóson őrizték az apostoli vikárius pasztorációs működési helyétől függően. Hivatalos iratait tematikus rendszerbe gyűjtötték, az egyes tárgykörökhöz tartozó, több évből származó iratokat külön dossziékba helyezték. A levéltár rendezésénél a kezdetben kialakított rendszert megtartottuk.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
-
doboz: Tematikusan rendezett iratok 1931–1939
-
doboz:
-
örmény katolikus plébániák anyakönyvi másodpéldányai 1930–1960
-
örmény katolikus plébániák leltárai (1917) 1934–1952
-
iktatókönyv 1945–1949
-
könyvleltárak (Gyergyószentmiklós, Szépvíz, Erzsébetváros) 1948
-
doboz: Tematikusan rendezett iratok 1931–1951
-
doboz: Tematikusan rendezett iratok 1931–1951
-
doboz: Tematikusan rendezett iratok 1940–1947
-
doboz: Tematikusan rendezett iratok (gazdaságügyi) 1945–1953
-
doboz:
-
örmény katolikus egyházi énekkar iratai 1933–1946
-
műtárgyak menekítésével kapcsolatos iratok 1943–1991
- doboz: Tematikusan rendezett iratok:
-
apostoli adminisztráció felosztása 1929–1965
-
Szépvíz 1929–1962
-
Bukarest 1930–1962
-
katonaság 1934–1939
-
felmentések 1945–1963
-
szentmise-alapítványok 1946–1950
-
Erzsébetváros 1946–1965
-
örmény apostoli adminisztráció levelezése 1949–1955, 1965
-
szamosújvári plébánia betöltésével kapcsolatos iratok 1965–1973
- doboz:
-
Központi Oltáregylet iktatókönyve 1940–1948
-
Központi Oltáregylet iktatott iratai 1939–1947
-
gazdasági iratok 1953–1962, 1965
-
leltárak 1941–1953
- doboz: Leltárak 1941–1952