fond VII - Hagyatékok, személyi iratok

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU PFL VII

Cím

Hagyatékok, személyi iratok

Dátum(ok)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Életrajz

A Géza fejedelem által 996-ban alapított apátságnak minden valószínűség szerint kezdettől fogva volt levéltára, amelynek első darabja a Szent István által 1001-ben a monostornak adott kiváltságlevél. A levéltárat kisebb megszakításokkal mindig eredeti helyén őrizték, csak a török hódoltság idején menekítették biztonságosabb helyekre, illetve a II. József-féle feloszlatáskor került a 19. század elejéig Budára. A gondos őrzésnek is köszönhetően korai okleveles anyaga nagyrészt megmaradt, így Pannonhalmán található a magyar államiság első századaiból származó oklevelek egyik leggazdagabb, legértékesebb gyűjteménye. A monostor interpolált kiváltságlevele mellett itt őrzik a Szent László korából származó összeírólevelet és az első hazánkban található, eredeti pápai oklevelet (II. Paschalis, 1102). A Capsarium értékes részét képezi a 12. századi magánoklevelek nagy száma. Más középkori apátságok iratanyagával több, hasonlóan értékes, korai oklevél került Pannonhalmára: a tihanyi apátság alapítólevele a magyar nyelv legrégibb szórványemléke, Dávid herceg adománylevele Szent László pecsétjét őrizte meg számunkra. Szintén 11. századi a bakonybéli apátság javainak Szent László-kori összeírása.

A levéltárat egy 13. század elejéről származó oklevél szerint a kincstárban őrizték. A tatárjárás előtt készült chartularium, a Liber Ruber okleveleinek csoportosítása valószínűsíti, hogy a királyi és a pápai okleveleket elkülönítve tárolták. Ezt részben megerősíti a levéltár 1400 körül 3 fólióra írt leltára, amely hazánkban először látta el jelzetekkel az egyes okleveleket. A jegyzék szerint ekkor a könyvtárban tárolták a dokumentumokat, de a rendi levéltártól elkülönítették a 13. századtól működő hiteleshely iratanyagát. Az archivum a török hódoltság idején megfordult Veszprémben, Nyitrán, Győrben és Bécsben is. Az iratanyagot a 18. század elején rendezték capsákba és fasciculusokba, valamint hozzájuk másolati könyveket és mutatókat készítettek. 1723-ban újjáéledt a főapátság hiteleshelyi működése is, ehhez új pecsétnyomót készítettek. A 19. században a három évtizeden át levéltárosként működő Czinár Mór folytatta a rendezést és a segédletkészítést. 1866-ban alakították ki a főapáti iratok sorozatát, iktatókönyvvel és tárgymutatóval, és szintén a 19. század derekától külön gyűjtötték a rendi gazdálkodás iratait. A századfordulón Récsey Viktor a Capsarium okleveleit időrendi sorozattá alakította.

A levéltár állománya a 17-18. században kiegészült az újjáalakult apátságok (Bakonybél, Tihany, Dömölk) és több elenyészett apátság régi levéltári anyagával, majd a Magyar Bencés Kongregációhoz csak a 19. század végén csatlakozott zalavári apátság újkori levéltárával. Az intézmény a 19. század végétől jelentős családi letétekkel (Guary, Chernel, Somogyi, Kende, Erdődy család) gazdagodott. 1945-ben örökhagyás címén került Pannonhalmára Stephanie belga királyi hercegnő és férje, Lónyay Elemér herceg levéltára.

A levéltár gyűjtőkörébe tartozik a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságnak, valamennyi apátságának és rendházának, a kongregáció függő házainak és a Területi Apátságnak az iratai. Ezek közül is kiemelkednek a rendi kormányzat, a főapáti és perjeli hivatalok valamint a nagykáptalan dokumentumai, de a gyűjtőterület fontos részét képezik az oktatási intézmények, a gazdasági hivatalok és gazdasági társaságok, valamint a függő házak intézményeinek iratai is.

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport