Archief 694 - Székelyszenttamási plébánia iratai

Identificatie

referentie code

RO GyFL SzéGyL.VIII.639–714.694

Titel

Székelyszenttamási plébánia iratai

Datum(s)

  • 1721–1977 (Vervaardig)

Beschrijvingsniveau

Archief

Omvang en medium

1,27 ifm

Context

Naam van de archiefvormer

Institutionele geschiedenis

Székelyszenttamás egyházközségét a pápai tizedjegyzékben említik először 1333-ban – a telegdi (udvarhelyi) főesperesség egyik legrégebbi plébániája. A falu középkori templomát 1555-ben javították ki Izabella királynő támogatásával, szentélyét is ekkor építették. A tatárjárás idején a templomot lerombolták. A reformáció korában katolikus lakói megtartották hitüket – felszentelt pap hiányában a híveket ekkor licenciátusok gondozták. 1638-ban Székelyszenttamásnak négy filiája volt még: Ülke, Fancsal, Tibód és Kadicsfalva. 1657-ben a mintegy 60 katolikus családból álló egyházközséget úgy jegyzik fel, mint ahol pap is van . Ekkor Székelyszenttamásnak két filiája volt: Ülke és Tibód. Egy szűk másfél évtizeddel későbbi, 1670-ben összeállított jelentésből megtudjuk, hogy a kerületi főesperes Székelyszenttamáson székel, a falu katolikus hívőinek száma pedig 782 lélek. Az 1882. évi sematizmus szerint a faluba 1708-ban került felszentelt pap, addig licenciátusok és az udvarhelyi jezsuiták felváltva adminisztrálták. Jelenlegi templomát 1820–1821 között építették a régi templom helyén, szintén Szent Tamás apostol tiszteletére. 1881-ben esett át nagyobb mértékű felújításokon. Gótikus templomából egy kőfaragványt és egy szenteltvíztartót mentettek át az új templomba.

Geschiedenis van het archief

A plébánia 1966-ban készült leltárában négy régi anyakönyvet és 15 csomag mennyiségű ügyviteli iratot is említenek. Ezekből csupán egy darab régi anyakönyv létezik ma. Szintén ebben a leltárban sorolják föl a plébánia iktatókönyveit is (1965-ig hat kötetet), amelyekből három őrződött meg. Székelyszenttamás levéltárát 2008. június 30-án gyűjtöttük be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba és 2009 márciusában rendeztük. A plébánia hivatalos levelezése nem maradt fenn, csupán iktatókönyvei és kötetbe szedett iratanyagai.

Directe bron van verwerving of overbrenging

Inhoud en structuur

Bereik en inhoud

Gyönyörű kiképzésű anyakönyve (1767–1857) restaurálást igényel. Az anyakönyv lapjaira egy valamikor ráömlött folyadék károsodást okozott, ami miatt az írás elhalványult, így a kötet második fele nehezen olvasható. Számadáskönyvének (1819–1856) papírja oltbogáti papírmalom terméke, jól kivehető lapjain a Bethlen-címert ábrázoló vízjel. A fennmaradt levéltári anyagban Ülke és Tibód filiákra vonatkozó történeti adatok, feljegyzések is találhatók.

Waardering, vernietiging en slectie

Aanvullingen

Ordeningstelsel

Voorwaarden voor toegang en gebruik

Voorwaarden voor raadpleging

Voorwaarden voor reproductie

Taal van het materiaal

    Schrift van het materiaal

      Taal en schrift aantekeningen

      Fysieke eigenschappen en technische eisen

      Toegangen

      Verwante materialen

      Bestaan en verblifplaats van originelen

      Az egyházi anyakönyvek államosításakor a plébániáról két anyakönyvi kötet került be az állami levéltárba az 1867–1895 közötti időszakból. Ezek ma Csíkszeredában találhatók. A plébánia legelső anyakönyve az 1721–1766 közötti időszakból nem került még elő.

      Bestaan en verblijfplaats van kopieën

      Related units of description

      Related descriptions

      Aantekeningen

      Alternative identifier(s)

      Trefwoorden

      Onderwerp trefwoord

      Geografische trefwoorden

      Naam ontsluitingsterm

      Genre access points

      Beschrijvingsbeheer

      Identificatie van de beschrijving

      Identificatiecode van de instelling

      Toegepaste regels en/of conventies

      Status

      Niveau van detaillering

      Verwijdering van datering archiefvorming

      Taal (talen)

        Schrift(en)

          Bronnen

          Voorwaarden voor raadpleging en gebruik