Identity area
Reference code
Title
Date(s)
- 1736–1991 (Creation)
Level of description
Extent and medium
1,66 ifm
Context area
Name of creator
Administrative history
Kapnikbánya bányászata ötszáz éves múlttal rendelkezik. A bányaváros két részre tagolódik: Alsókapnikra (Alsó-Handal) és Felsőkapnikra (Felső-Handal). A felsőkapniki városrészben a bányatársaság 1734-ben kezdeményezte a plébánia szervezését. A misézés ideiglenes imaházban indult, majd két előző elpusztult templom után 1800–1803 között építették Szent Borbála (a bányászok védőszentje) tiszteletére a ma is álló templomot – részben a hívek adományából és részben a kincstár hozzájárulásával. A kincstári plébánialakot az állam 1950-ben elvette, új plébánialakot 1959-ben vásároltak. Ezt 1984-ben eladták, majd ismét vettek egy újat, és ehhez 1995-ben egy új épületszárnyat építettek, amely a jelenlegi plébánia épületegyüttesét képezi. A plébániával szembeni domboldalon kálváriakápolna áll, amely a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épült 1903-ban.
Alsókapnik városrészben 1795-ben építettek templomot, amelyet 1827-ben új templom váltott föl. Ez utóbbit közösen használták a görög katolikusokkal. 1819-ig Felsőkapnik filiája volt, ekkor önállósult, és külön papot helyeztek ide. Önálló anyakönyvezése az 1980-as évek második felében szűnt meg. Nincs külön ügyvitele, tehát külön iktatása sem. Jelenleg párhuzamosan ellátott plébánia. Kápolnájának titulusa Szent Kereszt Felmagasztalása.
Repository
Archival history
Levéltárának nagy részét az akkori plébános, Borka Ernő szállította be a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárba, és 2005 júliusában rendeztük. Plébániai ügyviteli iratait 1804-től kezdődően, amelyekhez iktatókönyv is társul, viszonylag ép sorozatban őrizték meg. A Szamosújvárra került historia domust a 19. század elejéről 2009 februárjában fertőtlenítették a gyulafehérvári papírrestaurátori laboratóriumban. Még két historia domus kötet (egyik Alsókapnik, a másik Felsőkapnik) a plébánián maradt, mivel folyamatos bejegyzés alatt állnak. A levéltár másik részét, 18–19. századi anyakönyveivel és gazdasági irataival, 2009. szeptember 8-án gyűjtöttük be a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárba, és ugyanekkor egyesítettük a levéltár többi részével.