Fondo 001 - Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Área de identidad

Código de referencia

RO GyFL GyuGyL.VIII.1–22.001

Título

Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Fecha(s)

  • 1850–2005 (Creación)

Nivel de descripción

Fondo

Volumen y soporte

7,55 ifm

Área de contexto

Nombre del productor

Historia administrativa

A gyulafehérvári főesperesi kerület az erdélyi egyházmegye első főesperesi kerülete, melynek alapítása a püspökség alapítását követte. Az 1332–1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben a megemlített tizenhárom főesperesség között elsőként szerepel. A fejedelemség idején, a püspökség szünetelésével (1556–1715) ez a főesperesség is megszűnt. A katolikus restauráció korszakában visszaállították, és 1766-ban a következő plébániák alkották: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Borbánd, Csertés–Hondol, Nagyenyed, Szerdahely, Nagyág, Szászsebes, Szászváros, Királybánya(toplica), Tövis, Verespatak, Vízakna és Zalatna. Az 1846-os sematizmusban 20 plébániával jegyzik fel: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Boica, Borbánd, Csertés–Hondol, Drassó, Körösbánya, Magyarigen, Nagyág, Nagyenyed, Nagyhalmágy, Aranyosbánya (Offenbánya), Marosportus, Szászsebes, Topánfalva, Tövis, Tür, Verespatak és Zalatna. Az 1848–1849. évi szabadságharcot követően, Kovács Miklós püspök 1850-ben a gyulafehérvári főesperesi kerületet két kerületre választotta szét: hegyaljaira (Alba Campestris) és bányavidékire (Alba Montanus). Száz év elteltével, 1950-ben ismét összevonták őket egy főesperességbe gyulafehérvári név alatt.

Historia archivística

A hegyaljai főesperesség 1850–1958 közötti levéltári anyagát a gyulafehérvári székesegyház déli tornyának földszinti helyiségében őrizték, és a nedvesség miatt károsodás érte. Az érseki levéltár raktárainak kiképzésével ez az irategyüttes is a palota épületébe került. A hegyaljai főesperesi kerület iktatott iratait kezdetben a többitől elkülönítve, a szükséges fertőtlenítés elvégzése után, 2001 júliusában került rendezésre. Az iktatott iratok 1960-as évek utáni része és a gazdasági állag Gál Alajos volt gyulafehérvári főesperes–plébános halálát követően, 2008 tavaszán került elhelyezésre az érseki levéltárban.

Origen del ingreso o transferencia

Área de contenido y estructura

Alcance y contenido

Valorización, destrucción y programación

Acumulaciones

Sistema de arreglo

Área de condiciones de acceso y uso

Condiciones de acceso

Condiciones

Idioma del material

    Escritura del material

      Notas sobre las lenguas y escrituras

      Características físicas y requisitos técnicos

      Instrumentos de descripción

      Iktatókönyvei közül egy maradt fenn, amellyel az 1956–1974 közötti időszak könnyebben hozzáférhető. Az iratanyag többi részének kutatása egyenkénti átnézéssel végezhető.

      Área de materiales relacionados

      Existencia y localización de originales

      Existencia y localización de copias

      Unidades de descripción relacionadas

      Descripciones relacionadas

      Área de notas

      Identificador/es alternativo(os)

      Puntos de acceso

      Puntos de acceso por materia

      Puntos de acceso por lugar

      Puntos de acceso por autoridad

      Tipo de puntos de acceso

      Área de control de la descripción

      Identificador de la descripción

      Identificador de la institución

      Reglas y/o convenciones usadas

      Estado de elaboración

      Nivel de detalle

      Fechas de creación revisión eliminación

      Idioma(s)

        Escritura(s)

          Fuentes

          Área de Ingreso