Fonds 001 - Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Identity area

Reference code

RO GyFL GyuGyL.VIII.1–22.001

Title

Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Date(s)

  • 1850–2005 (Creation)

Level of description

Fonds

Extent and medium

7,55 ifm

Context area

Name of creator

Administrative history

A gyulafehérvári főesperesi kerület az erdélyi egyházmegye első főesperesi kerülete, melynek alapítása a püspökség alapítását követte. Az 1332–1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben a megemlített tizenhárom főesperesség között elsőként szerepel. A fejedelemség idején, a püspökség szünetelésével (1556–1715) ez a főesperesség is megszűnt. A katolikus restauráció korszakában visszaállították, és 1766-ban a következő plébániák alkották: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Borbánd, Csertés–Hondol, Nagyenyed, Szerdahely, Nagyág, Szászsebes, Szászváros, Királybánya(toplica), Tövis, Verespatak, Vízakna és Zalatna. Az 1846-os sematizmusban 20 plébániával jegyzik fel: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Boica, Borbánd, Csertés–Hondol, Drassó, Körösbánya, Magyarigen, Nagyág, Nagyenyed, Nagyhalmágy, Aranyosbánya (Offenbánya), Marosportus, Szászsebes, Topánfalva, Tövis, Tür, Verespatak és Zalatna. Az 1848–1849. évi szabadságharcot követően, Kovács Miklós püspök 1850-ben a gyulafehérvári főesperesi kerületet két kerületre választotta szét: hegyaljaira (Alba Campestris) és bányavidékire (Alba Montanus). Száz év elteltével, 1950-ben ismét összevonták őket egy főesperességbe gyulafehérvári név alatt.

Archival history

A hegyaljai főesperesség 1850–1958 közötti levéltári anyagát a gyulafehérvári székesegyház déli tornyának földszinti helyiségében őrizték, és a nedvesség miatt károsodás érte. Az érseki levéltár raktárainak kiképzésével ez az irategyüttes is a palota épületébe került. A hegyaljai főesperesi kerület iktatott iratait kezdetben a többitől elkülönítve, a szükséges fertőtlenítés elvégzése után, 2001 júliusában került rendezésre. Az iktatott iratok 1960-as évek utáni része és a gazdasági állag Gál Alajos volt gyulafehérvári főesperes–plébános halálát követően, 2008 tavaszán került elhelyezésre az érseki levéltárban.

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

    Script of material

      Language and script notes

      Physical characteristics and technical requirements

      Finding aids

      Iktatókönyvei közül egy maradt fenn, amellyel az 1956–1974 közötti időszak könnyebben hozzáférhető. Az iratanyag többi részének kutatása egyenkénti átnézéssel végezhető.

      Allied materials area

      Existence and location of originals

      Existence and location of copies

      Related units of description

      Related descriptions

      Notes area

      Alternative identifier(s)

      Access points

      Subject access points

      Place access points

      Name access points

      Genre access points

      Description control area

      Description identifier

      Institution identifier

      Rules and/or conventions used

      Status

      Level of detail

      Dates of creation revision deletion

      Language(s)

        Script(s)

          Sources

          Accession area