fond 001 - Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL GyuGyL.VIII.1–22.001

Cím

Gyulafehérvári (Hegyaljai és Bányavidéki) főesperesség iratai

Dátum(ok)

  • 1850–2005 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

7,55 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

A gyulafehérvári főesperesi kerület az erdélyi egyházmegye első főesperesi kerülete, melynek alapítása a püspökség alapítását követte. Az 1332–1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben a megemlített tizenhárom főesperesség között elsőként szerepel. A fejedelemség idején, a püspökség szünetelésével (1556–1715) ez a főesperesség is megszűnt. A katolikus restauráció korszakában visszaállították, és 1766-ban a következő plébániák alkották: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Borbánd, Csertés–Hondol, Nagyenyed, Szerdahely, Nagyág, Szászsebes, Szászváros, Királybánya(toplica), Tövis, Verespatak, Vízakna és Zalatna. Az 1846-os sematizmusban 20 plébániával jegyzik fel: Abrudbánya, Gyulafehérvár, Alvinc, Boica, Borbánd, Csertés–Hondol, Drassó, Körösbánya, Magyarigen, Nagyág, Nagyenyed, Nagyhalmágy, Aranyosbánya (Offenbánya), Marosportus, Szászsebes, Topánfalva, Tövis, Tür, Verespatak és Zalatna. Az 1848–1849. évi szabadságharcot követően, Kovács Miklós püspök 1850-ben a gyulafehérvári főesperesi kerületet két kerületre választotta szét: hegyaljaira (Alba Campestris) és bányavidékire (Alba Montanus). Száz év elteltével, 1950-ben ismét összevonták őket egy főesperességbe gyulafehérvári név alatt.

A megőrzés története

A hegyaljai főesperesség 1850–1958 közötti levéltári anyagát a gyulafehérvári székesegyház déli tornyának földszinti helyiségében őrizték, és a nedvesség miatt károsodás érte. Az érseki levéltár raktárainak kiképzésével ez az irategyüttes is a palota épületébe került. A hegyaljai főesperesi kerület iktatott iratait kezdetben a többitől elkülönítve, a szükséges fertőtlenítés elvégzése után, 2001 júliusában került rendezésre. Az iktatott iratok 1960-as évek utáni része és a gazdasági állag Gál Alajos volt gyulafehérvári főesperes–plébános halálát követően, 2008 tavaszán került elhelyezésre az érseki levéltárban.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Iktatókönyvei közül egy maradt fenn, amellyel az 1956–1974 közötti időszak könnyebben hozzáférhető. Az iratanyag többi részének kutatása egyenkénti átnézéssel végezhető.

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport