Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1760–1990 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
4,39 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Gyergyóújfalut 1567-ben említik a regesztrumban. A középkorban gótikus temploma volt, a 17. század második felében plébániaként szerepel az egyházi jelentésekben. Újabb templom építését 1786-ban kezdeményezték. Ma is álló templomát 1825–1830 között építették Sarlós Boldogasszony tiszteletére a középkori templom alapjaira.
A megőrzés története
Az iratanyagot Nagy Endre nyugalmazott jegyző rendezte 2005 nyarán. A rendezésig a levéltárat a kápláni lakásban tárolták egy szekrényben. A kápláni épület felújításával került sor az irattár rendbetételére is. Az állami levéltári rendszerhez hasonlóan, minden egység külön számot kapott, amelyet egy levéltári leltárfüzetbe vezettek be, mely segítségével visszakereshetők az egyes egységek. Így az ügyviteli iratok évrendbe kerültek, és minden egyes év ügyiratcsomója egy számot kapott, akárcsak a kötetek is, amelyeket időrendbe az iratok közé soroltak. Az egy év ügyiratait egyenként (évenként) deklikbe kötötték. Ilyenképpen a pertinencia és a proveniencia elve keveredett, ugyanis a házassági iratok, a pénztárnaplók, a leltárak, a kepejegyzékek stb. keletkezésük évéhez kerültek a deklikbe kötött anyaghoz, besorolván őket az iktatott ügyviteli iratok közé. Dicséretes dolog, hogy ugyanez a jegyző a széteső kötésű, leszakadt fedőlapú köteteket kendermadzaggal átkötötte a szétesés, elkallódás megakadályozása végett. Sőt, az iratcsomók, kötetek portalanítását is elvégezte. Az újabb rendezésnél megtartottuk az eredeti rendet, az évekbe sorolt, deklikkel átfogott ügyiratkötegeket, de kiemeltük az időrendi sorból az iktatókönyveket, a gazdasági jellegű köteteket, az iskolai naplókat és a tematikus köteteket (protokollumok, visitatio canonica, egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyvek, hitbuzgalmi szervezetek naplói stb.). Sajnos több esetben téves évszámot tüntettek fel a kötetekre vagy egy adott évhez besoroltak olyan iratokat is, amelyek más évben keletkeztek, és más évi ügyviteli iktatott iratokhoz tartoznak. Az 1941–1988 közötti évekből külön sorozatba osztályozta a házassági iratokat, a többi évekét pedig nem. Így tehát a „plébániai iratok” elnevezésű állagban ügyviteli iratok, házassági iratok, pénztárnaplók, leltárak, számadások, püspöki rendeletek, visitatio canonicak stb. találhatók vegyesen, időrendi sorrendben. Az 1884-es évhez egyházi liturgikus eszközök (miseruhák, zászlók, liturgikus tárgyak, üvegfestészeti katalógus stb.) díszes nyomtatott reklámkatalógusai is be vannak sorolva. A rendezett levéltárat 2006. december 11-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárába. Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldányát 1851-ből a gyergyói főesperesi levéltárból helyeztük át ide.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Anyakönyveit 1716-tól kezdték el vezetni, amelyek – a 20. századiak kivételével – az állami levéltárba kerültek.