Identificatie
referentie code
Titel
Datum(s)
- (1276) 1689–2017 (Vervaardig)
Beschrijvingsniveau
Omvang en medium
43,28 ifm
Context
Naam van de archiefvormer
Institutionele geschiedenis
Gyergyószentmiklóst a pápai tizedjegyzék említi először. Feltételezhetően már a 13–14. században temploma lehetett, melynek utódja az 1498-ban épített gótikus templom. A ma is álló templom 1756-ban épült Sikó József plébános idejében, melynek emlékét a templom nyugati homlokzatán lévő felirat őrzi, említést téve az akkori püspökről is. Barokk stílusban épült, ezt jellemzi a kórushomlokzat is. A toronyra írt évszámok (1753, 1756, 1857) a háromszori magasítás dátumai. 1995-ben, a torony felújítási munkálatai során, a déli oldalfalon napórát tártak fel. 1869-ben nagyobb javításokat végeztek a templomon, a tornyot új bádogburkolattal fedték be, új padlózatot készítettek és a padokat is kicserélték. A történelem folyamán több csapás is érte a települést: 1633-ban pestisjárvány, 1657-ben és 1661-ben a tatárbetörés, valamint a belharcok (1690, 1711, 1762) pusztították. A csúcsíves kiképzésű orgona 1877-ben került ajándékként a templomba Fogarassy Mihály gyergyószentmiklósi születésű püspök adományaként. A templomot fal veszi körül, melynek építéséről 1633-ban történik említés, majd az 1756-os újjáépítéskor a cintermet is kibővítik. A bejárati kapu egyidős a templommal. Haynald Lajos püspök alapította az irgalmas nővérek részére a leányiskolát, amelyet Fogarassy Mihály fejlesztett tovább bőkezű adományaival 1876-ban.
archiefbewaarplaats
Geschiedenis van het archief
Anyakönyveit 1696-tól kezdték el vezetni, azonban ezeket 1950-ben államosították (1895 évvel bezárólag). Valószínűleg az 1977-es évben történhetett az a nagyszabású levéltárrendezés, amelynek folytán az iktatott iratokat darabszinten rendezték és jegyzékelték. Kiindulásként nagyon jól használható segédlete az iktatókönyvek sorozatában található két levéltári leltár (1674–1976, 1670–1956). Ezek a leltárak darabszinten írják le a plébániai hivatalos iratokat a jelzett évkörökből. Az 1956-os év végéig az ügyviteli iratokat fraktúr formában tárolták, 1957-től kezdve dossziékba gyűjtötték eredeti alakjukban, minden évhez hozzácsatolva az iktatott iratok darabjegyzékét is.
Directe bron van verwerving of overbrenging
Inhoud en structuur
Bereik en inhoud
Iktatott ügyviteli irataiban keverednek a plébánia és a főesperességi ügyiratok, nem minden esetben sikerült egyértelműen szétválasztani őket. A „külön kezelt hivatalos iratok” nevű állag nem iktatott iratokból áll, amelyeket valamely hasonló, összetartozó szempont szerint gyűjtöttek pertinenciaszerűen külön mappákba. Sok bennük a feladó részéről iktatott irat, amely azonban a plébánián nem iktatódott. Kötetei között a „Gyergyói kerületi papság gyűlésének jegyzőkönyve 1938–1940”, amely töredékesen maradt fenn, a ditrói plébánia levéltárából került elő.