Zone d'identification
Cote
Titre
Date(s)
- (1276) 1689–2017 (Production)
Niveau de description
Étendue matérielle et support
43,28 ifm
Zone du contexte
Nom du producteur
Histoire administrative
Gyergyószentmiklóst a pápai tizedjegyzék említi először. Feltételezhetően már a 13–14. században temploma lehetett, melynek utódja az 1498-ban épített gótikus templom. A ma is álló templom 1756-ban épült Sikó József plébános idejében, melynek emlékét a templom nyugati homlokzatán lévő felirat őrzi, említést téve az akkori püspökről is. Barokk stílusban épült, ezt jellemzi a kórushomlokzat is. A toronyra írt évszámok (1753, 1756, 1857) a háromszori magasítás dátumai. 1995-ben, a torony felújítási munkálatai során, a déli oldalfalon napórát tártak fel. 1869-ben nagyobb javításokat végeztek a templomon, a tornyot új bádogburkolattal fedték be, új padlózatot készítettek és a padokat is kicserélték. A történelem folyamán több csapás is érte a települést: 1633-ban pestisjárvány, 1657-ben és 1661-ben a tatárbetörés, valamint a belharcok (1690, 1711, 1762) pusztították. A csúcsíves kiképzésű orgona 1877-ben került ajándékként a templomba Fogarassy Mihály gyergyószentmiklósi születésű püspök adományaként. A templomot fal veszi körül, melynek építéséről 1633-ban történik említés, majd az 1756-os újjáépítéskor a cintermet is kibővítik. A bejárati kapu egyidős a templommal. Haynald Lajos püspök alapította az irgalmas nővérek részére a leányiskolát, amelyet Fogarassy Mihály fejlesztett tovább bőkezű adományaival 1876-ban.
Histoire archivistique
Anyakönyveit 1696-tól kezdték el vezetni, azonban ezeket 1950-ben államosították (1895 évvel bezárólag). Valószínűleg az 1977-es évben történhetett az a nagyszabású levéltárrendezés, amelynek folytán az iktatott iratokat darabszinten rendezték és jegyzékelték. Kiindulásként nagyon jól használható segédlete az iktatókönyvek sorozatában található két levéltári leltár (1674–1976, 1670–1956). Ezek a leltárak darabszinten írják le a plébániai hivatalos iratokat a jelzett évkörökből. Az 1956-os év végéig az ügyviteli iratokat fraktúr formában tárolták, 1957-től kezdve dossziékba gyűjtötték eredeti alakjukban, minden évhez hozzácsatolva az iktatott iratok darabjegyzékét is.
Source immédiate d'acquisition ou de transfert
Zone du contenu et de la structure
Portée et contenu
Iktatott ügyviteli irataiban keverednek a plébánia és a főesperességi ügyiratok, nem minden esetben sikerült egyértelműen szétválasztani őket. A „külön kezelt hivatalos iratok” nevű állag nem iktatott iratokból áll, amelyeket valamely hasonló, összetartozó szempont szerint gyűjtöttek pertinenciaszerűen külön mappákba. Sok bennük a feladó részéről iktatott irat, amely azonban a plébánián nem iktatódott. Kötetei között a „Gyergyói kerületi papság gyűlésének jegyzőkönyve 1938–1940”, amely töredékesen maradt fenn, a ditrói plébánia levéltárából került elő.