fondcsoport II - II - Rendházak / Domus

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU PMKL II

Cím

II - Rendházak / Domus

Dátum(ok)

  • 1610–2011 (keletkezése)

Leírási szint

fondcsoport

Terjedelem, adathordozók

41.24 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

Az egyes piarista rendházak levéltárai (vagy levéltártöredékei) önálló fondokat alkotnak, amelyek a fondcsoporton belül a rendházak alapítási sorrendjében követik egymást, az 1642-ben alapított podolini rendháztól kezdve. A szinte minden esetben rendezetlenül beszállított fondok a 2004-től végzett utólagos levéltári rendezés során egységes szerkezetet kaptak. Eszerint az 1950 után is működő rendházak levéltári fondjai két állagot tartalmaznak, amelyek közül az egyik az 1950 előtti „régi levéltár”), a másik az 1950 utáni iratokat („új levéltár”) tartalmazza. A „régi levéltárakban” külön sorozatokba kerültek a kötetek (libri), a tematikusan csomókba rendezett iratok (fasciculi), valamint az időrendi sorozatba rendezett, illetve iktatott házfőnöki levelezés. Ez tükrözi az akkori házfőnökök gyakorlatát, akik megőrizték a rendházra vonatkozó legfontosabb – elsősorban vagyoni jellegű és jogbiztosító – iratokat, amelyeket szokás szerint tematikusan összerendezett csomókban (fasciculi) tartottak. A rendi ügyekre vonatkozó iratokat (káptalani jegyzőkönyveket, felsőbb rendeleteket, jelentéseket) azonban nem mindig őrizték meg, hanem különféle kötetekbe másolták őket. Ilyen kötetekbe vezették be saját följegyzéseiket is a legfontosabb eseményekről (historia domus), a felsőbb rendeletek kihirdetéséről, a lelkigyakorlatokról, az alapítványi misék elvégzéséről, és egyebekről. Az 1950 utáni iratokból kialakított sorozatok: házfőnöki levelezés, házi káptalanok és gyűlések iratai, tárgykör szerint rendezett iratok, pénztárkönyvek (számadások), történeti följegyzések, kéziratok.

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Segédletek

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

Felülvizsgálva

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek