Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Kitüntetett névalak
Párhuzamos névformák
Más névformák
Típus
- egyházi
- római katolikus
- nyilvános magánlevéltár
- egyházmegyei
Kapcsolat adatcsoport
Típus
Cím
Utca, házszám
Helység
Régió
Ország neve
Irányítószám
Telefon
Fax
Megjegyzés
Leírási adatcsoport
Története
Az oszmán hódoltság utáni pécsi püspökök iratanyaga a 18. század elejétől, de főként csak Berényi Zsigmond idejétől kezdve (1738–1748) maradt fönn folyamatosan. Klimo György püspöksége (1751–1777) alatt a püspöki levéltárnak már önálló helyisége volt a pécsi püspökvárban. Szepesy Ignác püspöksége (1828–1838) idején a levéltárat a Klimo által csillagvizsgálóvá átalakított régi vártorony második emeletén helyezték el. Idekerültek a vikáriusi és a szentszéki iratok is, amelyeket a püspöki iratoktól elválasztva, időrend szerint rendeztek. A 19. század végétől a torony első, majd harmadik emelete is levéltári célokat szolgált. A második világháborút követő években a püspöki levéltárban helyezték el az Egyházmegyei Főtanfelügyelőség és a püspöki uradalom megmaradt iratanyagait is.
Bár a székeskáptalan hiteleshelyi irattárát már a tatárjárás idején a székesegyház egy külön camerában őrizték, sem ez, sem a káptalan középkori magánlevéltára nem maradt fönn. Az iratok nagy része 1543-ban, az oszmán hódítók előli menekülés közben veszett el. Koller József levéltárosnak a 18. század végén csupán néhány darabot sikerült fölkutatnia, még kevesebbet visszaszereznie. Az 18. század elejétől induló új káptalani levéltár számára külön helyiség szolgált a 18. század végén, a székesegyház mellett fölépült káptalani székház emeletén. Jegyzékét és mutatóját is Koller készítette el. A máig használható segédletet 1830-tól Aigl Pál, majd a 20. század első felében Rézbányay József és Szentkirályi István kanonokok folytatták. Külön ki kell emelni Petrovich Ede (1898–1987) levéltárost, aki 1945-től évtizedeken át komoly leltározó és kutatómunkát folytatott a püspöki és a káptalani levéltárban egyaránt. Az általa készített segédletek nélkülözhetetlenek a levéltári anyagban történő eligazodáshoz.
A káptalani székház épületét 2009-ben újították fel, a benne található levéltári helyiséget pedig 2012-ben. Ezután, 2014-ben ide került a püspöki levéltár is, így azóta mindkét levéltár egy helyen található és kutatható a 2013-ban kialakított új, központi kutatóteremben. 2015-ben az addig külön intézményként nyilvántartott Pécsi Püspöki Levéltár és Pécsi Káptalani Levéltár szervezetileg is összevonásra került Pécsi Egyházmegyei Levéltár néven. Ugyanebben az évben felújításra került a püspöki levéltárnak korábban otthont adó vártorony, ahová a plébániákról beszállított anyakönyvek és egyéb iratok kerültek elhelyezésre.
Földrajzi és kulturális környezet
Feladatkör, hatáskör
Szervezeti felépítés
Gyűjtőterületi és állománygyarapítási tevékenység
Épület(ek)
Állomány
Levéltári segédletek, ismertetők és kiadványok
Pécsi Egyházmegye, összeáll. Patkóné Kéringer Mária, szerk. Dóka Klára, Budapest, 1999 (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 7).
Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 6: A Pécsi Egyházmegye térképei, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Kersák Pál, Kopasz Gábor, Várnagy Antal, Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 9).
Hozzáférési adatcsoport
Nyitvatartási idő
Hozzáférési feltételek és követelmények
Elérhetőség
Szolgáltatási adatcsoport
Kutatótermi szolgáltatások
Másolatkészítési szolgáltatások
Nyilvános terek
Ellenőrző adatcsoport
Leírási azonosító
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
Karbantartási figyelmeztetések
Kapcsolódási pontok
Kapcsolódási pontok
- Dél-Dunántúl (Geographic subregion)