Showing 24658 results

A kötet vegyes feljegyzéseket tartalmaz közvetlenül a plébánia megszervezése előtti időkből.
Anyakönyvi feljegyzések, miseszándékok, templomi hirdetések, képviselőtestületi névsorok, iskolai diáklisták, hittanórák rendje, címjegyzékek és perselynaplók. Iktatókönyvként is funkcionált - e rész vezet a legtovább időben

Hitéleti jelentések és Tóth Béla börtönlelkészi működésének iratai.

Kívül: Liber II. Collegii Podoliniensis Sch. P. in quo continentur Annales Scholarum Piarum ab anno 1597 usque ad 1669.

Az Origo a 5. vagy a 13. kötet másolata. – Az Informatio a 15. kötet rövidebb változata, 1766 körül. — Kívül: Liber IV. Collegii Podoliniensis Schol. Piar. in quo continentur origo fundationis etc. Informatio brevis de laboribus Apostolicis Nostrorum PP. in Scepusio.

Az 5. kötet folytatása 1772–1827 között. – Kívül: Liber XXXV. Historiae domus Podolinensis ab anno 1772 usque 1827.

A diákokat keresztnevük kezdőbetűje szerint csoportosítva, és azon belül évek szerint közli. Mösch Lukács álllította össze a 23. kötet és más források alapján 1684-ben, majd 1686-tól tovább vezették. – Kódexkötés! – Mf: MOL, 12682/3.

A plébános és a kerületi főesperes személyének azonossága miatt két főesperesi kerület fondja is itt nyert otthont: a belső–szolnokié, amelyet a szamosújvári örmény katolikus plébánia irataiban különítettünk el, és az erzsébetvárosié, amelyet az itteni örmény rítusú plébánia fondjából válogattunk ki. Így tehát a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár összesen hét fondképző szerv anyagát őrzi és kezeli: az Örmény Apostoli Kormányzóságét, két főesperesi kerületét és négy örmény katolikus plébániáét.

Az egyházmegye különböző plébániáin a 19. század második felétől nyilvántartották és külön kezelték a misealapítványokra vonatkozó iratokat, elszámolásokat, levelezéseket. Az állagot a plébániák betűrendjében rendeztük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy e témakörhöz kapcsolódó iratok még a levéltár más fondjaiban is találhatók. A magyar nyelvű iratok között alapítólevelek, elszámolások, gazdasági és más jellegű iratok találhatók. Helytörténeti és társadalomtörténeti kutatáshoz az állag igen érdekes lehet. A plébániák, illletve a települések neve szerint, egyenkénti átnézéssel kutatható.

A püspöki levéltáron belül 1773-tól kezdődően találkozhatunk először a tanügyi vonatkozású iratok elkülönítésével. A dátum egybeesik a jezsuita rend megszűntetésével és a magyarországi, valamint az erdélyi oktatásügy alapos átalakításának kezdetével. A Tanfelügyelőség az egész erdélyi katolikus oktatás, tehát az elemi-, és középfokú iskolák kérdésével, a tanítók, tanárok ügyeivel és minden más, ezzel kapcsolatos kérdéssel foglalkozott. Tanügyi iratok esetenként maradhattak a püspöki hivatalban, bár ezeket a rendezés során igyekeztünk elkülöníteni. A Tanfelügyelőség abszolitizmus-, és dualizmuskori külön irattárát nem tudtuk kialakítani, ebből az időből ugyanis hatalmas mennyiségű inkább tematikusan rendezhető iratanyag maradt fenn, amelyeket különféle állagokban helyeztünk el. Ezeken kívül is maradt egy vegyes, máshová be nem sorolható csoport, amelyet a kutatónak külön kell átnéznie. A fond anyaga igen jelentős Erdély művelődés-, és iskolatörténete szempontjából. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Katolikus Státus levéltárában is igen sok tanügyi vonatkozású irat található.

A Főegyházmegyei Levéltár rendezésének megkezdésekor a korábbi feldolgozások során egy több száz csomónyi olyan iratot találtunk, amelyet vegyesnek minősítettek és így őrizték. A rendezés során ennek jó kétharmadát, vagy annál is többet sikerült eredeti helyére visszaosztanunk, vagy új fondokba, illetve állagokba sorolnunk. A munka végeztével is maradt mintegy száz doboznyi olyan dokumentum, amelyet máshová besorolni nem tudtunk. Ez a gyűjteményes jellegű fond különböző forrásértékű iratokat tartalmaz. Néhány témát kiemeltünk, de a többség a raktári egységeknél közöltek alapján kutatható.

A levéltárban talált nem iktatott teljesen vegyes anyagot lehetőségünkhöz képest visszaosztottuk a proveniencia elvének figyelembe vételével. E rendezés után is maradt, hat doboznyi olyan irat, amelyet a mai levéltárban nem lehetett máshová besorolni. Az állag címe is erre utal és az iratok a dobozokban egyszerű kronológiai rendben vannak elhelyezve. Az 1716 előtt keletkezett iratok rövid tartalmát a második kötetben közli Bernád Rita, az állag kizárólag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A hatodik fondcsoportban a különböző egyházi személyek hagyatékát helyeztük el. Különböző anyagokból a rendezés során egyre több kisebb-nagyobb hagyaték került elő. Közöttük Erdély történetében kiemelkedő szerepet játszó személyek is vannak, csakúgy, mint kevésbé fontosak. A rendezés során a 0,05 ifm-nél nagyobb iratanyagokat még önálló fondokban helyeztük el, az ennél kisebb töredék iratokból egy közös, gyűjteményes jellegű fondot alakítottunk ki.