15954 találat látható

2 db

1. Jelinek Ferenc és Olga születési anyakönyvi kivonata és nyilatkozat (1940) - 2. Korteskedések az esperes-főjegyzői állással kapcsolatban (1940) - 3. Józan Miklós püspökké választása ügyében kelt körlevél (1941) - 4. Kereki Gábor lelkész lemondása kocsordi lelkészi állásáról és vallástanítással való megbízatása Dunapatajon (1942) - 5. Kovács Kálmán megbízása az unitárius felekezeti középiskolák felügyeletével (1943) - 6. Józan Miklós püspök újévi szózata (1944)

1. A - W (1934) - 2. A - Kasz. (1935) - 3. Kat. - Z (1935) - 4. A - Zs (1936)

Dr. Csiki Gábor, XI., Major u. 4.

1. Tanügyi jelentés (1929–1932) - 2.Vegyes iratok (1925–1940)

39-780. sz.

1. Lelkészi járandóságok

6-359. sz.

8-299. sz.

15-383. sz.

1. Az UE Alkotmányának vázlatos jogtörténeti fejlődése (1933) - 2. Az unitáriusok egyházi főtanácsi és zsinati gyűléseknek házszabályai - 3. Egyházi törvényjavaslat a fegyelmi felelősségről (1930) - 4. Egyházi törvénytervezet. (Összeállította Szász János lelkész, 1939) - 5. Lelkészek nyugdíjáról, azok özvegyeinek és árváinak gyámolításáról szóló egyházi törvény (1935)

1. Egyházi törvény /2 pld./ választásról, kinevezésről (1912. 10. 28.) - 2. Törvény az UE alkotmányáról, szervezetéről és kormányzásáról - 3. Az UE szervezete, törvény a fegyelmi felelősségről (1922)

1. Berde Mózes végrendelete és annak végrehajtása (1888, 1899) - 2. Meghívó a Dávid Ferenc 400. születési évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyre (1910) - 3. Ferencz József püspök Kolozsvárról Budapestre írt levelei Dániel Gábor báró egyházköri főgondnokhoz/10 db/ (1912–1914, 1940) - 4. A Duna-Tiszamenti Unitárius Egyházkör /képes krónika/

1. Évi értesítés a londoni Secretary of the P.A.F.U. Association részére (1896) - 2. 1896. évi nemzetközi unitárius kon¬ferencia iratai /Budapest/ (1896) - 3. Évi jelentések a londoni unitárius titkári hivatalhoz (1899–1914) - 4. Magyar kolóniák látogatása az Egyesült Államokban (1907)

1. Unitáriusok száma Magyarországon (1869–1896) - 2. Szimély Józsefné sz. Reinboth Irma áttérése (1889) - 3. Füzesgyarmatra vonatkozó esperesi iratok (1908–1924) - 4. Füzesgyarmatra vonatkozó esperesi iratok (1925–1938)

Csiki Gábor lelkészi kinevezése

Az iratok között 1902 előttiek is találhatóak, az iktatókönyv pedig tartalmazza az I/3. alatt szereplő, IX. Espe¬resi Kör /1940–1944/ bejegyzéseit is.

Egyház- és politikatörténeti, jogi, teológiai és liturgiai művek teljes, töredékes vagy gyűjteményes kéziratai.

Az egyházmegyei levéltár harmadik nagyobb egysége a gazdasági levéltár, amelynek egyik részét a püspökség uradalmi iratai képezik, 1614-től kezdődő időhatárral. A másik részét már a dualizmus korában felállított Számvevői, később Gazdasági Hivatal megmaradt iratai alkotják. Az e fondcsoportba tartozó anyagok nagyon változó forrásértékűek. A rendezésnél alapvető szempontunk volt, hogy az óriási pusztulás után minden, látszólag legcsekélyebb értékű iratot is meg kell őrizni. A tulajdonos külön óhaja volt, hogy a 20. századi, forrásérték szempontjából jelentéktelennek tűnő anyagokat is őrizzük meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen fondok, vagy állagok mennyisége nem túl jelentős elfogadtuk azt az álláspontot, hogy néhány ilyen iratsorozat kordokumentumként megtartható. A püspökségnek Alsó-Fehér megyében kiterjedt birtokai voltak, amelyek közé tartozott például Diód, Diómál, Herepe, Kisfalud, Magyarigen, Ponor, Remete, Sárd, Tótfalud, Poklos, Pojána, Gaurány, Metesd, Felsőgáld, Bendek, Táté, Drobár, Sóspatak, Csügöd, Strása és Dálya. A fennmaradt iratok társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt érdekes források és eddig valószínűleg ismeretlenek.

Az iratanyag rendezése során a 17. század végétől egészen a 20. század közepéig kerültek elő olyan egyedi iratok, amelyek valamilyen módon kapcsolatosak voltak a Státus működésével, de nem voltak iktatva, vagy teljesen külön kezelték őket. Az 1930-as években, amikor a Státus létezésével kapcsolatos jogi eljárás folyt módszeresen próbálták összeszedni, eredetiben, vagy másolatban azokat a dokumentumokat, amelyek az Erdélyi Katolikus Státus létrejöttére, jogi szabályozására és működésére vonatkoztak. Ezek az iratok is ebben az állagban kerültek elhelyezésre. Az állag első három raktári egységében időrendbe rendeztük az 1869 előttről megmaradt, nem iktatott egyedi iratokat. A többi raktári egységben tematikusan csoportosítva helyeztük el a meghatározott ügyekhez tartozó iratokat. A repertóriumban közöljük az ügyek tárgyát és a hozzájuk tartozó évkör időhatárait. Az állagban latin, magyar, német és román nyelvű iratok egyaránt előfordulnak. Forrásértékük számos esetben jelentős. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyag rendezése során rendkívül sok, az erélyi katolikus iskolákra vonatkozó irat került elő, amelyek mellékletként, tájékoztatási célból kerülhettek el az Erdélyi Katolikus Státus igazgató tanácsának irodájához. Ezeket az iratokat intézményenként csoportosítottuk és úgy helyeztük el a raktári egységekben. Érdekesek a tanári minősítési táblázatok, a különféle tantervek és az érettségivel kapcsolatos jelentések. Oktatástörténeti szempontból az állag anyaga jelentősnek számít, de felhívjuk a figyelmet, hogy hasonló források találhatók a Főegyházmegyei Levéltár korábban ismertetett 14. fondjában. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.