A plébániai sorozatban az 1850–1870-es évekből zömében házassági szabadegyezségek maradtak fenn. Házassági iratcsoportja (1870–1872) egyetlenegy összefűzött dossziéból áll, sorszámozott lapokkal, időrendbe osztva minden melléklettel együtt. A dosszién román nyelvű állami levéltári leltárlap található a szükséges adatokkal kitöltve, a római katolikus tévesen „greco-catolic”-nak írva.
Gyergyóalfalvi római katolikus plébániaDigitális adathordozókon (DVD, CD-ROM, floppy, stb.) található médiatartalmak (mozgófilmek, hanganyagok, fényképek), melyeket az MSZKI irattári anyaga őrzött meg.
Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak IrodájaMás levéltárakban található, szerzetesekre vonatkozó levéltári iratok digitális másolatai, amelyek többnyire az MSZKI által támogatott kutatások során kerültek ide. Az MSZKI által begyűjtött, rendezett, illetve digitalizált (többnyire veszélyeztetett) szerzetesi eredetű anyagok digitális másolatai nem itt, hanem a II. fondcsoportban (Szerzetesrendek és szerzetesek) találhatók.
Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak IrodájaBoldoggá avatására vonatkozó iratok (1724–1796).
Kelemen DidákLevelezés 1852–1863.
Haynald LajosA fondban néhány megmaradt jezsuita vonatkozású értékes forrás található. Köztük a kolozsvári Mária Kongregáció korabeli anyakönyve, amelyet később a piarista korszakban is tovább vezettek. Megvan a nemesi kollégium névtára, későbbi számadáskönyve és a feloszlatásra vonatkozó iratok. Az állag anyaga csaknem teljesen latin nyelvű. Egyenkénti átnézéssel elsősorban elektronikus változatában kutatható.
Kolozsvári jezsuita kollégiumA püspöki levéltárban igen jelentős mennyiségben és majdnem hiánytalanul maradtak meg az egyes esperesi kerületekből beküldött számadások az 1896 és 1952 közötti évekből. Itt is érdemes megemlíteni, hogy hasonló jellegű beszámolók a korábbi években is készültek, de azok a püspöki hivatal iktatott iratai között találhatók. Az itteni források általában formanyomtatványok, amelyeket kötelezően kellett az egyes esperességekből beküldeni. Az anyagban sok pénzügyi vonatkozású irat is található, pénztári naplók, zárszámadások és egyéb kimutatások. Az iratok és nyomtatványok kezdetben magyar nyelvűek, 1941 után magyar és román nyelvűek. Az iratok a raktári egységek egyenkénti átnézésével kutathatók.
Az egyházmegye egyes plébániáiról kezdettől fogva küldték el a pénzügyi számadásokat, költségvetéseket és jelentéseket a püspöki hivatalba. Ezeket általában külön kezelték, így ezen iratokból alakult ki az állag anyaga. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy ezen kívül a Püspöki Hivatal iratai között még számos olyan iktatott irat lehet, amelyek kiegészítő adatokkal szolgálnak a plébániák anyagi helyzetére. Az állag iratai kezdetben latin és magyar nyelvűek, 1919 után a formanyomtatványok magyar és román nyelvűek, esetenként német nyelvű irat is előfordul. Az állag anyaga időrend szempontjából nem folyamatos. 1935 után egy-egy olyan év anyaga található egyben, amikor átfogó vizsgálatot végeztek a plébániák pénzügyeivel kapcsolatban. Az iratok időrendben és azon belül egyenkénti átnézéssel kutathatók.
A viszonylag terjedelmesnek mondható fondot mesterségesen alakítottuk ki olyan nyilvántartásokból, összeírásokból és ahhoz tartozó iratokból, amelyeket az fog egybe, hogy az egyházmegye papságának személyi összetételére, szolgálati helyére, szentelésére, áthelyezéseire, estenként illetményeire tartalmaz adatokat. A fond a püspökség ujjászervezésétől kezdve, tartalmaz különböző dokumentumokat. A 18–19. századból a plébániák szerinti, sajnos rossz állapotban lévő kötetes nyilvántartásokat helyeztünk a raktári egységekbe. A későbbiekből a papok érettségi bizonyítványai, a hadkötelezettségről szóló okmányok, 1945 után különféle személyi lapok, az 1960-as évektől kezdve a pappá szenteléssel kapcsolatos iratok találhatók a dobozokban. A korai iratok nyelve latin, később magyar, illetve román. A 20. századi anyagok értelemszerűen csak az érvényben lévő korlátozások betartásával kutathatók.
A Tanulmányi Osztály (Commissio Litterariae, Schul Commission) a Gubernium keretében a katolikus iskolaüggyel foglalkozott. Ennek jogutódja is az Erdélyi Katolikus Státus lett így jegyzőkönyvei és segédletei később a levéltárba kerültek.
Az októberi diploma után 1861-ben az Erdélyi Katolikus Státus újra kezdte működését és felújultak a Gubernium egykori ügyosztályai is. 1869-ig változatlanul vezették az egyházügyi, tanulmányi és alapítványi jegyzőkönyveket és ebből a korból már az eredeti iratok is megmaradtak. A rendezés során kérdésként merült fel, hogy az 1861–1869 közötti jegyzőkönyveket az előző három fond anyagához csatoljuk, vagy a későbbi jegyzőkönyvekkel együtt helyezzük el. Tekintettel arra, hogy ezekhez az évekhez már az iratok is rendelkezésre állnak, úgy döntöttünk, hogy fond határnak a politikatörténeti szempontból is indokolt 1849-et tekintjük és az abszolutizmus korából megmaradt köteteket a dualizmus-kori sorozathoz csatoltuk. Az eredeti iratok együtt tartása is ezt indokolta.
Ebben a fondban az Erdélyi Katolikus Státus tulajdonát képező tulajdonokra vonatkozó gazdasági és ügyviteli iratokat helyeztünk el. A Státus irattárában rendkívül sok gazdasági, pénzügyi irat őrződött meg, amelyeket tematikusan csoportosítva próbáltunk kutathatóvá tenni. A fond ebben az értelemben gyűjteményes jellegű s ebben a formában könnyíti meg a Státus gazdasági életére és pénzügyi politikájára vonatkozó kutatásokat.