Az Evangélikus Teológiai Akadémia (ETA) története 1950 (Vámos József nyugdíjba menetele után Harmati Béla püspöktől kapta feladatba a teol. történetének feldolgozását. Ennek egy példánya került a levéltárba). Gépelt kézirat, 3 „Kymcop” feliratú kartondoboz (1-3. doboz). Benne pl. Ferdinánd István prof. Csittvári krónikája.
Vámos JózsefAz iratanyagban jórészt csak egyes családtagokra vonatkozó többé-kevésbé töredékes, elsősorban 19. századi iratanyagok és könyvek maradtak fenn. A fennmaradt anyakönyvi kivonatok nem eredetiek, azokat minden bizonnyal Tomasek Miklós kérésére, az 1930-as évek végén állították ki a hatóságok. Az anyagban Fuchs Gusztávról, Károlyról, Vilmosról és Tomasek János Pálról fényképek is maradtak.
Az egyházban jól ismert kánoni látogatásokról készült jegyzőkönyvek a levéltárban 1711-től maradtak meg. A 18. századból 20, kötetbe gyűjtött jegyzőkönyv áll rendelkezésünkre, de állapotuk és anyagvédelem miatt ezeket is savmentes dobozokban helyeztük el. A 19. század első feléből viszonylag nagy számban maradtak meg jegyzőkönyvek, a második feléből azonban jóval kevesebb. A 20. század első feléből sem találunk anyagot ebben az állagban. Az utolsó 14 dobozban már az 1945 után végzett visitatiok jegyzőkönyveit helyeztük el. Az anyag mindenki által ismert jelentős forrásértékére e helyütt nem kívánok kitérni. Mivel ez az anyag elsősorban helytörténeti szempontból kiemelt jelentőségű, ezért a legkülönbözőbb kötetekből az egy-egy plébániára vonatkozó forráshelyekről mutatót közöl a sorozat következő kötetében Bernád Rita. Az iratanyag ezen mutató segítségével, illetve egyenkénti átnézéssel kutatható.
A szokásos egyházi anyakönyvi másodpéldányokat hatalmas mennyiségben találjuk meg a püspöki (érseki) levéltárban. Méretüknél fogva ezeket csak speciális tárolókban lehetne elhelyezni. Ezek beszerzésére még nem volt anyagi lehetőség, ezért a másodpéldányok plébániánként betűrendbe rakva, csomókban találhatók a polcokon. Az alábbiakban a plébániák nevét, valamint az első és jelenleg utolsó anyakönyvek évhatárát adjuk meg, valamint közöljük a hiányzó évek adatait is. A felsorolást Bernád Rita készítette. Kutatása a fennálló egyházi jogszabályok szerint lehetséges.
A viszonylag terjedelmesnek mondható fondot mesterségesen alakítottuk ki olyan nyilvántartásokból, összeírásokból és ahhoz tartozó iratokból, amelyeket az fog egybe, hogy az egyházmegye papságának személyi összetételére, szolgálati helyére, szentelésére, áthelyezéseire, estenként illetményeire tartalmaz adatokat. A fond a püspökség ujjászervezésétől kezdve, tartalmaz különböző dokumentumokat. A 18–19. századból a plébániák szerinti, sajnos rossz állapotban lévő kötetes nyilvántartásokat helyeztünk a raktári egységekbe. A későbbiekből a papok érettségi bizonyítványai, a hadkötelezettségről szóló okmányok, 1945 után különféle személyi lapok, az 1960-as évektől kezdve a pappá szenteléssel kapcsolatos iratok találhatók a dobozokban. A korai iratok nyelve latin, később magyar, illetve román. A 20. századi anyagok értelemszerűen csak az érvényben lévő korlátozások betartásával kutathatók.
E fondban a püspöki levéltárban talált, különböző egyházi és vallásos egyesületre vonatkozó forrásokat helyeztük el. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen iratokon kívül, számos más forrás található az egyesületekre az iktatott iratok között, valamint a sorozat későbbi köteteiben publikálandó plébániai levéltárakban. A döntő többségében magyar nyelvű iratok az erdélyi katolikus társadalmi élet fontos forrásai. A raktári egységekben a felsorolt egyesületek szabályzatai, „alkotmányai”, anyakönyvei és jegyzőkönyvei és különféle statisztikák találhatók. Az iratok és kötetek egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Kápolna javítási iratok 1961
Hídvégi római katolikus filiaFigyelemre méltó két historia domus kötete, az első kötetet a 19. század második felétől kezdik el vezetni, és a templom unitárius kézre kerüléséig nyúlik vissza a plébániatörténet ismertetésével.
Sepsikőröspataki római katolikus plébánia- Unitárius Értesítő: Engedélyezéssel, kiadással kapcsolatos iratok, meghívó (1930–1967) - 2. Unitárius Iratmisszió ügyei: Könyvjegyzék, körlevelek (1940) - 3. Szabadelvű protestáns napok (1944) - 4. Keresztény Magvető újra kiadásra került (1973) - 5. Unitárius Magvető: Javaslat - 6. Emlékezés Kriza János püspökre (1975) - 7. Magyar Enciklopédia részére unitárius és antitrinitárius vonatkozású adatok (1952) - 8. Egyháztörténeti Lexikon részére adatgyűjtés, levelezés (1933, 1977–1979) - 9. Imakönyv engedélyezése, kiadói szerződés (1959–1961) - 10. Unitárius Értesítő: Előfizetői kimutatás (1936–1942)
A hagyatékban található Gyallay Pap két fiára, Domokosra és Zsigmondra vonatkozó kis gyűjtemény is. A hagyatékhoz tartozó fényképanyag az egész család fotóemlékeit tartalmazzák
Gyallay Pap család1923 előtt nem volt rendezett egyetemes irodai működés, inkább az egyetemes tisztségviselők egyike-másika iratanyaga maradt meg. 1923-tól, br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelőségétől kezdődik a tulajdonképpen egyetemes iroda működése, melyet kezdettől 1943-ig Kuthy Dezső egyetemes főtitkár vezetett. Az 1-23. dobozok vegyes anyagnak tűnnek, a 24-től kezdődik az iktatott anyag.
Jegyzőkönyvek, eredeti példányok.