Kilenced a lelki előhaladás kegyelmének megnyerésére Bogner Mária Margit nővér példájára (nyomtatvány kefelevonata, az 1942. évi kiadás alapján, Érd)
Állandó Bizottság
az utazást Kőszegi Iván csökölyi plébánossal, Fiat gépkocsival Riedlberger Katalin Bernadette irgalmas nővér segítségével tette meg; beragasztott beelépőjegyekkel, újságkivágásokkal
A Szeplőtelen Szűz Mária Gyermekei Társulat Központi Vezetőségének havonkénti hírlevelei
pp. 1-157: Beschreibung des Anfangs des Klosters (1785-1796). – p. 156. Aufzeichnung über die Fortsetzung der Geschichte des Klosters bei der Gelegenheit des Jahres des hundertjährigen Jubilaeum (1885). – pp. 160-176: Beschreibung der Regierung der Oberinnen von 1814 bis 1879. – pp. 178-195 Oberin Maria Ignatia Pauer 1879-1891. – pp. 196-197: Oberin Maria Emerica Pachler 1891-1892. – pp. 198-219: Krónika magyar nyelven, évenkénti bontásban 1891-1910. – pp. 219-222: Pótlások az 1910-1928. évekről. – pp. 219a-f: Pótló feljegyzések a kommunizmus idejéből (1919). – pp. 222-261: 1928-1938. évek. – pp. 261-282: A főnöknői levelezés kivonata az 1938-1941. évekből. – pp. 282-349: 1941-1948. évek (és pótlás az 1939-ben elhunyt Pokorny Emánuelről). – pp. 350-353: Pótlás a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatásáról (Kovács Hilda M. Ágota nővér, 1980). – pp. 353-387: 1980-1991. évek (Kovács Hilda M. Ágota). – pp. 388-416: 1991-2010. évek (1997-től Balázs Irma M. Ambrózia írása). – pp. 540-549: Die Anzahl und Namen deren die als Stifterinnen von Wienn nach Ofen übersetzt sind worden wie in diesen und folgenten Buch [Nr. 4.] zu sehen.
Az Erzsébet-nővéreket 1785-ben II. József a ferencesek kiürített vízivárosi épületegyüttesébe telepítette le. A bosnyák ferencesek 1686-ban kapták meg Szokollu Musztafa pasa mecsetét és a hozzá tartozó derviskolostort. A mecsetet templommá alakították, majd lebontották, és 1731–1757 között egytornyú, barokk templomot építettek a helyén Szent Ferenc Sebei tiszteletére (14448/3. hrsz.). Mellette 1703 és 1726 között építették föl a négyszögletes, zárt udvarú kolostort. Ebben alakították ki az Erzsébet-nővérek 1785 és 1787 között Talherr József terve szerint rendházukat és női kórházukat (14448/4. hrsz.), amelyet többször bővítettek. A templomtól északra, a ferencesek korábbi temetője helyén épült föl 1804/1805-ben Marczibányi István költségén egy menház a lábadozó betegek vagy idősek számára (14448/1. hrsz.). 1889-ben a Batthyány tér rendezése során a telek déli, kerti részét, amelyre a Bomba (később Batthyány) tér bővítése miatt volt szükség, a Főváros kisajátította és az ottani földszintes épületet lebonttatta. Cserébe új területet adott a nővéreknek a Duna felőli oldalon, a kolostor épületét pedig két sarokszárnnyal bővítette Joó Lajos és Roszlozsnik Lukács terve szerint. 1933-ban Fábián Gáspár terve szerint a Batthyány tér és Dunára szóló részeken padlástér beépítésével, manzárdablakokkal alakították ki a 3. emeletet. Budapest 1944/1945. évi ostroma idején az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett, főként a Marczibányi-menház, amely teljesen kiégett, csak főfalai és a boltozatos födémek maradtak meg. Az 1950. évi államosítás után a kórházat idős emberek szociális otthonává alakították át, a délkeleti (Dunára néző) sarokszárnyat pedig állami vállalatok irodái használták, így az AGROTERV, majd 1970-től a FŐMTERV. A templom is állami tulajdonba került, de tovább működhetett, mint önálló templomigazgatóság. A romos Marczibányi-menházat 1959-ben állami bérlakóházzá nyilvánították, és felújítása a leendő lakók hozzájárulásával történt meg. A tervezést és a művezetést is a házba költöző építészmérnökök, Cleve Győzőné Harrach Erzsébet és Bényi Győzőné végezték, társadalmi munkában. A rendszerváltás után, 1990-ben a rend visszaigényelte épületét, de a bennlakó intézmények kiköltöztetése hosszú időt vett igénybe. A Marczibányi-menház és a templom tulajdonjogát 1993-ban megkapta a rend, de a lakók kiköltöztetése 1995-ig elhúzódott. Az épületrész felújítása 2000-2003 között Szász Mária (KÖZTI) terve szerint, a Német Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával valósult meg. Eközben, 1992-ben a FŐMTERV privatizálásra került, és mivel addig használt állami ingatlanait elvesztette, az Állami Vagyonügynökség bérleményként rendelkezésére bocsátotta a Bem rakpart 28. alatti épületrészt. Ezt a lépést az esztergomi érsekség jogtalannak tartotta, mivel a visszakért egyházi ingatlanok nem voltak terhelhetők, de a FŐMTERV megegyezett a renddel, hogy 2001-ig használhatja az épületet, cserében pedig segítséget nyújt a Marczibányi-menház visszaszerzésében és felújításában. Végül 1997-ben született határozat a teljes épület tulajdonjogának átadásáról, és a FŐMTERV 1998 nyarán kiköltözött. Az épületben működő szociális otthon helyzetének rendezése viszont annak ellenére késett, hogy azt a rend saját fenntartásába kívánta venni. 1997-ben a Fővárosi Önkormányzat már átadta volna, de a rend csak megfelelő felújítási támogatással együtt vette volna át. A helyzetet bonyolította az épületben működő kazánház, amelyet a FŐMTERV, a Fővárosi Tanács Idősek Otthona és a Budapesti Közlekedési Vállalat együtt létesítettek (ld. Üzemeltetés, 1. tétel). Végül 2000-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is csatlakozott társfenntartóként, és a szociális otthont Gondviselés Háza néven a renddel együtt működtette tovább.
ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat készített műleírás, költségvetés és tervrajzok
kölcsönzési, ajándékozási iratok, főként Szent Erzsébet botjára vonatkozóan
orgonakísérettel
magyar fordítás
Bozó Gyula munkája
novíciusok belépési és beöltözési regisztere (Kisvárda, Győr, Eger, Pincehely), a kötetet 1949-ig vezették, külön lapokon további adatok 1950-1981
A győri Szent Orsolya Rendi új leányiskola 1891-92. Szerk.: Dr. Németh Antal – Rossz állapotban van, ragasztott.
közte tervrajz (17)
ABC rendben
az 1990 előtti iratok másolatok
gépelt iratok, nyomtatványok, magyarul és franciául
rajzokkal
közte az ISZK szabályzatai (1997, 2003), a szerzetesrendek által fenntartott iskolákról beküldött adatok (1997–2004), felmérés az egyházi iskolákért folytatott templomi gyűjtés sorsáról (2004)
Hamar Lívia és Kontos Teréz nővérek feljegyzései alapján, két változatban, a második 1948. és 1950. évi eseményeket is tartalmaz)
egykor a Lajstromozott iratok (3. sorozat) tárolására szolgáltak.