Decreti cosi Generali, come Provinciali. Lettere messiue tanto del Patre Generale questo P. Provinciale (vegyes feljegyzések és iratmásolatok az 1642-1696 közötti évekről). – Liber in quo capitula generalia et provincialia annotantur, intimationes quoque eorumque. (1659-1712).
Liber in quo continentur mandata et litterae mandata et litterae tam Patrum Generalium (1656-1688) quam Provincialium (1656-1676), item Visitationum eorundem Patrum (1656-1681), item Bulla et litterae apostolicae (1656-1750), litterae episcopales (1665-1668), litterae denique generis diversi (1750). – Kívül: Archivi Liber XVIII. in quo continentur I. Bullae Apostolicae, II. Litterae Episcoporum III. Litterae diversorum in negotiis maioris momenti.
Archivi Domus nostrae Podolinensis Liber II. in quo continentur spectantia novitios, videlicet admissio eorumdem ad habitum religiosum (de annis 1650-1720), adventus (de annis 1653-1719), discessus (de annis 1681-1689), visitatio, dimissio, scrutinium ante professionem (de annis 1679-1740). Renovatus et in Ordinem redactus Anno Domini 1681. Mense novembri. Kódexkötés!
Archivi Domus nostrae Podolinensis Liber III. in quo continentur adventus, visitationes, discessus, litterae, ordinationes sive mandata, declarationes maiorum superiorum ac etiam Sac. Congregationis et Nuntiorum Apostolicorum (de annis 1642-1745). Renovatus, et ex alÿs libris exscribi coeptus Anno Domini 1681 Mense Novembri. – Kívül: Archivi Liber III. in quo Adventus, visitationes, discessus … iuxta singulorum annorum serie). – Melléklet: kottás kódexlap, egykori borítója! –Mf.: MOL, 12682/2.
Kívül: Liber V. in quo professiones in hac Podolinensi domo factae inscribuntur. – Kódexkötés!
Az 5. kötet másolata 1694-ig, majd az 1695–1712 éveket ebből másolták oda. – Kívül: Liber Archivi Collegii Podoliniensis Sch. P., in quo origo, fundationis collegii hujus, tum incrementa, acta praecipua et gratiae benefactorum adnotata sunt. – Mf: MOL, 12683/6.
Kívül: Liber XXXIII. Collegii Podoliniensis Sch. P. in quo continentur quaedam capitula generalia et provincialia, postea litterae PP. Generalium et Provincialium, decoranda diligentia magistrorum.
A 19. kötet folytatása 1828–1922 között. – Kívül: XXXVI. Historiae domus Podolinens. Schol. Piarum ab anno Christi 1828.
A diákokat keresztnevük kezdőbetűje szerint csoportosítva, és azon belül évek szerint közli. – Mf: MOL, 12683/5.
előrenyomtatott rulla
Hegedűs Alajos 1809. évi lajstroma szerint azokat a nagyobb méretű vagy mennyiségű iratsorozatokat (kéziratok, térképek, tervrajzok, status domus-ok, tanári minősítések, misszilis levelek stb.), amelyek nem fértek be a levéltári szekrény kicsiny fiókjaiba (For. 1-60), külön tárolták a „belső levéltárban” (archivum interior). Ezen iratok egy része azóta külön gyűjteményes fondokba (kéziratok, térképek, tervrajzok) vagy éppen a könyvtárba került. Helyettük a régi logika szerint olyan iratsorozatokat helyeztünk el, amelyek tartalmuk szerint a tartományfőnöki levéltárhoz kell, hogy tartozzanak (pl. fogadalmak), de az 1809. évi leltárban valamiért nem szerepeltek.
Többségében a tartományi káptalanokra (kis-és nagygyűlésekre benyújtott jelentések az egyes rendházak vagyonáról és jövedelmeiről (status domus), valamint néhány más alkalommal keletkezett, de hasonló típusú irat. Az iratcsomókon belül az iratok a rendházak magyar nevének alfabetikus sorrendjében következnek.
A Horányi-kör a pesti piarista gimnázium tanári karának javaslatára jött létre 1871-ben. Tagjai azok a piarista szerzetesek lehettek, akik támogatták a kör célját: „a rend tagjai között a közszellemet ápolni és a tudományos önmunkásságra ösztönzőleg hatni”. Úgy tervezték, hogy a tagok a helyi körökben rendszeresen gyűléseket, felolvasásokat tartanak, közösen pedig folyóiratot vagy füzetsorozatot adnak ki. Bár a helyi körök legtöbb helyen már 1871-ben megalakultak, tovább nem működtek. Az 1876. évi káptalan után a Horányi-kört újraszervezték, és a következő években a helyi körök legtöbbje évente 2-4 ülést tartott. A sorozat főként a helyi gyűlésekről készült jegyzőkönyveket, jelentéseket, néhány ehhez kapcsolódó kéziratot (Kis Sándor, Weiszbarth Károly, Pintér Kálmán) valamint szabályzatokat és elnöki körleveleket tartalmaz, időrendben.
Németből ford. Zolcher Gergely. Melléklet: Zolcher Gergely levele Perczel Imre provinciálisnak (1794 előtt)
Bölcselet-tanfolyami és egyetemi jegyzetek
ff. 1-8. „Prolegomena in Philosophiam.”
ff. 9-26. „De Criteriis Veritatis.”
ff. 27-52. Physica generalis.
ff. 53-68. Institutiones Physicae.
ff. 69-104. „Mechanica Solidorum.”
ff. 105-114. „Propositiones ex Architectura.”
ff. 115-134. „Propostitiones ex Hydrotechnia.”
ff. 135-146. „Hydrotechnia.”
ff. 147-154. „Hydrotechnia.”
ff. 155-170. „Elementa Hydrotechniae.”
ff. 171-193. Vegyes jegyzetek.
ff. 194-207. „Philologia seu literatura Romana.”
ff. 208-231. „Archaeologia.” („E Praelectionibus Cl. D. [Aloisii] Stipsics.” Pest, 1802-1815 között.)
ff. 232-235. „Regulae de omittendis Particularis Postquam, Si, nisi etc.”
ff. 236-239. Heraldica.
ff. 240-281. Historia naturalis.
ff. 282-285. „Geographia Transylvaniae.”
ff. 286-309. Oeconomia.
f. 310. „De Pontibus.”
ff. 311-350. Vegyes jegyzettöredékek.
Melléklet: Takáts István matematika vizsgatétele. (1810-1811 között.) 1 f.
Magyar nyelvtudomány. – Vallástani tanterv-vázlatok (Egykorú kéziratok, részben autogr. 8 db. Különb. nagys.). – Vizsgatételek.
Szülőknek, nagyszülőknek, tanároknak, igazgatónak, tartományfőnöknek (Bolla Mártonnak), magyarul és latinul