fond 22 - Központi Levéltár levéltára

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU PMKL I.22

Cím

Központi Levéltár levéltára

Dátum(ok)

  • 1954–1986+ (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

1.2 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Életrajz

A magyar rendtartomány levéltárát 1692-ben hozta létre a magyarországi piarista rendházak élére akkor kinevezett commissarius generalis, Mösch Lukács (a S. Edmundo). Bár három évvel később megszűnt a magyarországi piaristák önállósága, a német rendtartomány (Provincia Germaniae) alá rendelt viceprovinciálisaik végig megtartották önálló iratkezelésüket és levéltárukat, egészen 1721-ig, a teljes jogú magyar rendtartomány létrejöttéig. A tartományfőnökség mellett azonban az egyes rendházaknak is megvoltak a saját levéltáraik, amelyek természetesen részben régebbiek voltak a rendtartományénál. Mindkét fajta levéltárban elsősorban különféle másolati könyvek voltak, amelyekbe a rendkormányzattal kapcsolatos rendeleteket, kimutatásokat, és egyéb följegyzéseket másoltak.

A rendtartományi elöljárók székhelye kezdettől fogva Privigyén volt, az ottani rendházban tartották a levéltárat is. A 18. század első felében a tartományfőnökök sokat tartózkodtak Nyitrán, majd 1757-ben Cörver János provinciális Pestre tette ét székhelyét és levéltárát is. Itt az iratokat többször is rendezték, először Kácsor Keresztély asszisztens 1784-ben, majd Dományi Márk exprovinciális és Hegedűs Alajos tartományfőnöki titkár 1809-ben. A fontosabb iratokat ekkor témakörök szerint 60 fiókba (<i>forulus</i>) osztották. Az egyes fiókokba alkalmilag, egészen a 19. század végéig újabb iratokat is helyeztek, de a tartományfőnökségen összegyűlt 19. századi iratok többségét külön kezelték. Ezeket eleinte időszakosan, majd a század második felétől folyamatosan iktatták is. A két gyűjteményt a 20. század elején „archivum”-nak, illetve „rendfőnöki irattárnak” nevezték.

Az „archivum” újabb rendezésére az új budapesti rendház fölépülte után, 1920 és 1922 között került sor. Jászai Rezső levéltáros megtartotta a levéltár régi egységeit, a <i>forulus</i>-okat, de azokat új polcokra és rendbe helyezte, továbbá kiegészítette az „archivum”-ban időközben fölhalmozódott egyéb iratokkal. A 19. század végétől ugyanis számos rendház és iskola értékesnek ítélt régi iratait gyűjtötték be a rendtartományi levéltárba (többek között Podolinból, Privigyéről, Breznóbányáról). Ezenfelül a tartományfőnökség levéltárába gyűjtötték össze a 18. századtól kezdve az elhunyt piaristák által hátrahagyott kéziratokat is, amely gyűjtemény a 20. század elején már terjedelmes irathagyatékokkal is bővült. Mindezeket azonban Jászai a proveniencia elvének szinte teljes figyelmen kívül hagyásával rendezte össze és új segédletet sem készített, hanem az 1809. évi lajstromkönyvet javította és bővítette.

1953-ban, amikor a piaristáknak el kellett hagyniuk a Váci utcai rendházat, hogy a Józsefvárosba költözzenek, a levéltár továbbra is a régi épületben maradt (mivel a levéltári szekrények nem fértek volna be a Mikszáth Kálmán téri rendházba), sőt a „rendfőnöki irattár” anyagát is mellé helyezték. 1961 decembere és 1962 februárja között azután az egész anyagot a Szent István bazilika sekrestyéje fölötti termekbe költöztették. A helyiség azonban később beázott, a szekrények tönkrementek, így 1978-ban a levéltárat a Mikszáth Kálmán téri piarista gimnázium udvarára nyíló egyik földszinti helyiségbe szállították. Időközben, 1974-ben Csányi László új lajstromokat készített a levéltár anyagáról.

Hosszú előkészület után a levéltár 2011 júliusában ismét a régi, Váci utcai piarista épületbe költözött vissza, ahol a raktár a pincében, a munkaszoba és a könyvtárral közös kutatóterem az I. emeleten kapott helyet. A költözés során az addig szétszórtan őrzött iratok proveniencia szerinti fondokká egyesítve, a törzsszámok rendjében kerültek elhelyezésre.

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Segédletek

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek