Affichage de 381 résultats

A levéltárban viszonylag nagy mennyiségű átírt és eredeti oklevél maradt meg a 15–17. századból és a későbbi időkből is e gyűjteményben helyeztük el a jelentőségüknél és méretüknél is fogva külön kezelendő általában ünnepélyes jellegű okleveleket. Ezek számos darabját restauráltattuk, mások viszonylag jó állapotban maradtak ránk. A sorozat következő kötetében Bernád Rita nem csak az 1716 előtt keletkezett okleveleket és iratokat közli egy darabjegyzékben, hanem e fond valamennyi oklevelét is rövid, un. fejregeszta formájában. A fond első állagában az eredeti formában megmaradt, a másodikban a másolatban megőrzött okleveleket helyeztük el. Kutatása tehát a külön segédlet segítségével darabszinten lehetséges.

A levéltárban megmaradt a nővérek gyulafehérvári historia domusa 1856-tól egészen 1923-ig. A levelezésből már jóval kevesebb anyagot találunk meg, részben vizitációs jegyzőkönyvek, részben különböző jelentések kerültek a raktári egységekbe. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A viszonylag terjedelmesnek mondható fondot mesterségesen alakítottuk ki olyan nyilvántartásokból, összeírásokból és ahhoz tartozó iratokból, amelyeket az fog egybe, hogy az egyházmegye papságának személyi összetételére, szolgálati helyére, szentelésére, áthelyezéseire, estenként illetményeire tartalmaz adatokat. A fond a püspökség ujjászervezésétől kezdve, tartalmaz különböző dokumentumokat. A 18–19. századból a plébániák szerinti, sajnos rossz állapotban lévő kötetes nyilvántartásokat helyeztünk a raktári egységekbe. A későbbiekből a papok érettségi bizonyítványai, a hadkötelezettségről szóló okmányok, 1945 után különféle személyi lapok, az 1960-as évektől kezdve a pappá szenteléssel kapcsolatos iratok találhatók a dobozokban. A korai iratok nyelve latin, később magyar, illetve román. A 20. századi anyagok értelemszerűen csak az érvényben lévő korlátozások betartásával kutathatók.

Mindazokat az előkerült köteteket és iratokat, amelyek az eddig felsorolt fondokba és állagokba nem voltak besorolhatók, ebben a gyűjteményes fondban helyeztük el. Valamennyi kötet gazdasági, pénzügyi, adminisztratív nyilvántartási célból készült, forrásértékük változó mértékű esetenként nagyon csekély. A köteteket a tulajdonos kérésére helyeztük el a levéltárban.

Iktatott ügyviteli irataiból csupán az 1985–1990 közötti időszak maradt meg és egy iktatókönyv (1931–1993).

Az egyházmegye egyes plébániáiról kezdettől fogva küldték el a pénzügyi számadásokat, költségvetéseket és jelentéseket a püspöki hivatalba. Ezeket általában külön kezelték, így ezen iratokból alakult ki az állag anyaga. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy ezen kívül a Püspöki Hivatal iratai között még számos olyan iktatott irat lehet, amelyek kiegészítő adatokkal szolgálnak a plébániák anyagi helyzetére. Az állag iratai kezdetben latin és magyar nyelvűek, 1919 után a formanyomtatványok magyar és román nyelvűek, esetenként német nyelvű irat is előfordul. Az állag anyaga időrend szempontjából nem folyamatos. 1935 után egy-egy olyan év anyaga található egyben, amikor átfogó vizsgálatot végeztek a plébániák pénzügyeivel kapcsolatban. Az iratok időrendben és azon belül egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A bérmálásokról külön nyilvántartást vezettek a püspökség visszaállítása utáni időktől kezdve. Az állag latin nyelvű kötetei ezeket a jegyzőkönyveket tartalmazzák a kiegyezésig. A jegyzőkönyvek több kötete az elmúlt évszázadokban súlyosan sérült, részben restaurálásra szorulnak, az első kötet jelenleg nem kutatható.

Kezdetben a tanácsüléseken az egyházmegye legkülönbözőbb ügyeit intézték, s a döntésekről jegyzőkönyveket készítettek. Ezek Protocollum Vicariale, vagy Protocollum Consistoriale néven illetve külön megnevezés nélkül, szinte hiánytalanul maradtak ránk 1937-ig. A Szentszék elé került ügyek jelentős részét tették ki a házassági perek, amelyek gyakran hosszú évekig elhúzódtak. Sokszor foglalkozott a Szentszék a papok és egyházi alkalmazottak fegyelmi ügyeivel is. Feljebbviteli fórumnak az 1930-as évekig a Kalocsai Érseki Főszentszék számított, így fellebezéssel oda is kerültek erdélyi szentszéki ügyek. A mai Kalocsai Érseki Levéltárban 1867 és 1937 közötti évekből kevesebb, mint egy folyóméternyi erdélyi szentszéki feljebbviteli irat található. Az iratok nyelve döntő többségében latin, ugyanakkor minden korból a vallomások, a tanúk meghallgatása magyar nyelven zajlott, s ezek igen érdekesek társadalomtörténeti szempontból. A házassági ügyek iratai csak 100 év eltelte után kutathatók.

Figyelemre méltó két historia domus kötete, az első kötetet a 19. század második felétől kezdik el vezetni, és a templom unitárius kézre kerüléséig nyúlik vissza a plébániatörténet ismertetésével.