Mostrando 189 resultados

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).

A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

közte: Egy múlt századi gázoló (vers Rajnis Józseftől), újságkivágat, 1890.

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).

1-3. Schröck Rozália (Bánd, 1852-1853, ném). – 4-52. Hábenreiter Márton márkói plébános (Márkó és Bánd, 1853-1879). – 53-56. Stefán Rezső körjegyző (Városlőd, 1878-1879). – 57-63. Schröck János (válaszlevelekkel, Bánd, 1871-1874). – 64. Schröck Antal sütőmester (1870 körül).

kötelezvények jegyzéke, hagyatéki végzések

1. A Magyar Királyi Egyetem filozófiai doktori oklevele Schröck Ferenc részére (1838.09.29, pergamen, függőpecséttel). – 2. Szankovits János győri püspök által adott gyóntatási engedély (1840.10.16). – 3. Contract zwischen Georg Kilian Universitäts-Buchhandler und Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10, ném). – 4. Georg Kilian an Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10) – 5. Kilián György könyvárus elsimervénye (1860.09.09) – 6. A Magyar Tudományos Akadémia okelvele Schröck (Somhegyi) Ferenc levelező tagságáról (1859.12.05). – 7. Somhegyi Ferenc pályázata az egyetemes történelem rendkívüli tanszékére, mellékletül életrajzával (1862.08.20). – 8. Somhegyi Ferenc fellebbezése az egyetem dékánjához (1863.02.25). – 9. Szeged város hatósági bizonyítványa Somhegyi Ferenc tanári képzettségéről (1863.08.22). – 10. Horvát Árpád ajánlása (1866). – 11. Deák Ferenc ajánlólevele Lévay Kornél joghallgató érdekében (1866.04.03). – 12. A Helytartótanács értesíti Somhegyi Ferencet egyetemi tanáéri kinevezéséről (1866.09.24). – 13. Véghely Imre veszprémi alispán végzése Schöck Antal örökségéről (1869.02.13). – 14. Baumann Miklós kötelezvénye (Pest, 1869). – 15-16. Pest város tanácsának határozatai a statisztikai bizottmányról (1870.02.01). – 17. Pest város tanácsának határozata történetének megiratásáról (1870.02.03). – 18. Somhegyi Ferenc kinevezése tanárvizsgálati bizottsági taggá (1875.12.08). – 19. Meghívó Pest város iskolatanácsának ülésére, statisztikai kimutatással (1876.03.24). – 20. Rákosy Győző VII. osztályos tanuló verse Somhegyi Ferenc néünnepére (1876.02.03). – 21. Somhegyi Ferenc gyászjelentése (1879.07.01). – 22. A Magyar Történelmi Társulat jegyzőkönyvének részlete Somhegyi Ferenc érdemeiről (1879.07.04). – 23. Somhegyi Ferenc gyászjelentő levele (suiffragium) Lengyel József házfőnöktől (1879. 07.06). – 24. Carmen ad justa funebria Francisci Xav. Somhegyi per Josephum Budaváry (1879.07.01).

ff. 1-9. „Párhuzamok a történet mezején”. – ff. 10-11. Az emberi nem haladásáról (töredék, 1870 körül). – ff. 12. „Miért iratik történet és miként kellene írni?” (jegyzetek). – ff. 14-17. „Történeti példák”. – régi jelzete: For. 04-/12/4.

Bolla János (1843-1846) 5 db – Borsiczky Károly (mellékelve a Melontha fullo és a Strationys charaleon rajza, 1846.03.25) 1 db – Bugát Pál (Magyar Természettudományi Társulat) (1841-1847) 6 db – Frivaldszky Imre (1840-1844) 10 db – Gáspár György (1845.08.26) – Gáspár János (1843-1846) 2 db – Hartleben Conrad (1844-1846) 17 db – Heekel H. (1847.03.24) 1 db – Itohányi Imre, Mernye (1846.06.15) 1 db – Korbonits Adalbert, Fiume (1846.10.02) 1 db – Jakabffy Miklós, Lugos (1847.03.21) 1 db – Kováts Gyula, Bécs (1844-1847) 4 db – Kubinyi Ágoston (1844.02.22) 1 db – Lugossy József (1844-1847) 11 db – Musztyánovics Mihály (1844) 3 db – Ocskay Ferenc (1840.02.09) 1 db – Peer János, Nagykároly (1843) 3 db – Pólya József (1845.04.30) 1 db – Soltész János, Sárospatak (1847) 2 db – Széchenyi István (Magyar Tudós Társaság) (1846.12.19) 1 db – Tarsovszky Máté, Podolin (é. n.) 1 db – Toldy (Schedel) Ferenc (1846-1847) 3 db – Vágner Lajos, Máramarosssziget (1845-1847) 6 db – Világ Károly, Borsabánya (1844.06.02) 1 db – Zeyk Miklós (1845.11.28) 1 db

Balla József váci egyházmegyés papnak (1838.08.11). – Magyar Tudományos Akadémiának (1847.02.20).

Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai. Pest, nyomt. (1848.04.09). – Pest város tisztújítására vonatkozólag az 1848dik évi május 22kén tartatott közgyülésen megállapított Rendszabály. Nyomt. (1848.05.22). – Juhász Bálint alpári ref. lelkész levele Hanák Jánoshoz. (1848.07.16). – Az Abaúj megyei zsellérek levele a nemzetgyűléshez Hanák János megfogalmazásában. (1848.) – A Magyar Felelős Ministerium tárca nélküli elnökéhez Gróf Batthyány Lajos ő méltóságához nyújtandó alázatos kerelmök a bent írt kétszáztizenhárom zselléreknek. (1848.07.16).

Prospectus. Fauna Japonica, per Ph. Fr. de Siebold (1834). – Preis-Verzeichniss vorräthiger Mineralien, Gebirgsarten und Versteinerungen bei A. Krantz & Comp. in Berlin (1842). – Subscriptions-Ankündigung. Flora exsiccata Vindobonensis (Bécs, 1844.) – Plantae rariores Imperii Austriaci praecipue Hungariae et Transsilvaniae (előfizetési felhívás, Bécs, 1846). – Hanák János: A Természetrajz elemei az ifjúság számára, 2. kiadás Pest (1846) – Hartleben Konrád Adolf sajátjai. (Kiadói ismertetőlap.) Nyomtatvány. 1 f. – Athaeneum előfizetési felhívása (1848).

Belső szervek orvosi rajzai (1840 körül) – Az aggteleki barlangrendszer alaprajzi vázlata (1830 körül). – A madarászat Debrecenben. Nyomt. cikk, Társalkodó (1846. 01.08).

Vidák Őse OSB önéletrajza (1847). – Ocskay Ferenc önéletrajza (1847). – Gyászbeszéd Csécsi Nagy Imre fölött. – Frivaldszky Imre élete. – Gáty István életrajza. –. Jány Pál János. – Némely adatok Petényi Salamon János (botanikus) életéhez. – Báró Praun Zsigmond életrajza.” – Stephan Ladislaus Endlicher Újságcikk az Illustrierte Zeitung V. kötetéből. Nyomtatvány. – Lugossy József levele debreceni természettudósokról (Csapó József, Földi János, Szentgyörgyi József, Diószegi Sámuel, Gáti István, Fazekas Mihály, 1846.07.10).

Catalogus plantarum. – Index Systematicus molluscorum terresticum et fluviaticum Pannoniae auctore A. F. Láng (1846). – Conspectus ornitholigiae Hungaricae / Josephus Schönbauer (1795). – Flora Hungariae Comparativa. Fr. Waldstein et P. Kitaibel.” ff. 4r–6. „Plantae Hungariae Rariores. Fr. Waldstein et P. Kitaibel. – Nendtvich, C[arolus] M.: „Enumeratio plantarum territorii Quinque–Ecclesiensis. – Lugossy József bogárgyűjtem. laistroma (1847.03.19). – „Desiderata pro »plantis rarioribus Imperii Austriaci« e Comitatu Pesth. (Secundi [Josephi] Sadlér)” 1 f. – Ferdinand J. Schmidt: „Ordnung an den hochwürdig Herrn Professor Joh. Hanák in Pest” (1848) – Práznovszky Ignác. (6 ff.) – Verzeichniss der vorzuglichern Leidoptern und Coleoptern aus den Doubletten des Albert Kindermann … mit Bemerkung des Vaterlandes und Preisen (1837).

Körlevél fogalmazványa. – Rómer Flóris OSB: A pozsonyi természettudományos gyűjtemények (1847). – Kruesz Krizosztom OSB: A győri akadámia gyűjteményéről. – Status collectionum naturalium Archi–Coenobii S. Martini ad requisitionem J. Hanák – Csécsi Imre. A debreceni főiskola gyűjteményéről.

Szerzők: Ábrahám Ottó (2., 26., 52., 57., 62–63., 84.), Fejér János (3., 44.), Hrabár János (4., 102.), Fejér Gábor (5.), Mihálka Gábor (8–9., 41., 60., 91.), Schveiniczer Rudolf (12., 42., 75–76., 93.), Stáhly György (16.), Polyák Kálmán (29., 80., 94.), Rikker János (50., 73.), Becsey Rudolf (55.), Becsey Antal (56.), Tellachich Gyula (58.), Opriss János (64.), Marcsekényi Ferdinánd (77–78.), Paál István (79.), Keszler Ferenc (81.), Fejkér János (83.), Marossári Kajetán (85.), Takács Mihály (98., 105.), Giern István (101.), Gaál István (104.), Eiber Antal (106.)

Az állat, növény és ásvány nevek magyarításáról (1848). – Néhány szó Csatáry Ottó Urnak (1845). – Jelentés (fogalmazványtöredék). – Természettörténet. Irta Dr. Peregriny Elek. (bírálat, 19. sz..) – Természetrajzi témájú könyvek jegyzéke. – Javaslat Eötvös József mminiszternek három természettudományi tanszék fölállításáról (1848).

I. Magyar munkák. – II. Idegen munkák. – Életrajzi jegyzetek. 2 füzet. – Az állattan története és irodalma honunkban [1. kézirat], 5 füzet. – Az állattan története és irodalma honunkban [2. kézirat], 1 füzet, pótlapokkal

Népesség. – Mármaros hegyei. – Kőrősmezői erdő kerülethez tartozo havasok és azoknak nevei. – Folyók. – Mármaros megyét érdeklő jegyzetek. – Mármaros ásványos vizei. – Éghajlat. – A királyvölgyi só-aknáknak rövid leirása. – Rövid leírása a sugatagi só-bányáknak. – Rövid rajza a Szlatinai só Tisztségnél művelésben álló, és viszonyok miatt már fel hagyott aknáknak. – A rónaszéki aknák rövid raiza. – Jegyzéke azon fenyő szályfáknak, melyek a következendő évek lefolytában … által vétettek (1844.01.20). – Beschreibung der Rahoer Bezirk. – Ausweis Uiber den flächeninhalt der zu nachbenannten ungrischen Kron und Cameral Domänen Montanistischen Bezirken und k: freistädten etc. gehörigen Forste (1836). – Világ Károly: Borsai táj rajzolata (térkép és magyarázata, 1845).

1. Természettudományi napló (1839–1841). – 2. Természettudományi napló (1842). – 3. Természettudományi napló (1843). – 4. Természettudományi napló (1844–1846). – 5. Természettudományi napló (1845–1849).

Szülőknek, nagyszülőknek, tanároknak, igazgatónak, tartományfőnöknek (Bolla Mártonnak), magyarul és latinul

Magyar nyelvtudomány. – Vallástani tanterv-vázlatok (Egykorú kéziratok, részben autogr. 8 db. Különb. nagys.). – Vizsgatételek.

1-12. iratok

1. Copia brevis Urbani VIII. creantis in locum defuncti P. Marii Sozzi in gubernatorem religionis P. Stephanum Cherubinum, cum P. Sylvestro Pietrasanta SJ mandantisque, ut eis obediant nostri religiosi, supressis interim P. Generali et assistentibus (1644). – 2-7. Litterae et ordinationes P. Joannis Garziae a Jesu praep. gen. (1656-1658) – 8. Ordinationes et declarationes, qua a maioribus superioribus ad domum Rzessoviensem pervenerunt 1657-1661 (1661). – 9-12. Litterae et ordinationes P. Camilli Scassellati a S. Hieronymo praep. gen. (1660-1663). – 13-26. Litterae et ordinationes P. Cosmi Chiara a Jesu Maria praep. gen. (1768-1771). – 27-30. Litterae et ordinationes P. Caroli Joannis Pirroni a Jesu praep. gen. (1679-1683). – 31-36. Litterae et ordinationes P. Alexii Armini a Conceptione BMV praep. gen. (1683-1690) – 37-42. Litterae et ordinationes P. Joannis Francisci Foci a S. Petro praep. gen. (1693-1696). – 43. Ordinationes pro domo Podolinensi ex actis visitationis generalis (1696). – 44. Reflexiones supra Synopsim constitutionum nostrarum quondam a pie mortuo P. Joanne Francisco a S. Petro paep. gen. in lucem edita. – 45-48. Litterae et ordinationes P. Joannis Chrys. Salistri a S. Paulo visitator gen et postea praep. gen. (1690-1711) – 49-53. Litterae et ordinationes P. Petri Francisci Zanoni a Conceptione praep. gen. (1700-1702) – 54-56. Litterae et ordinationes P. Andreae Boschi a S. Sebastiano praep. gen. (1712-1713). – 57-59. Litterae Romanae P. Joannis Caroli a S. Barbara et P. Caroli a S. Antonio ad P. Hyacinthum a S. Gregorio (1645-1648). – 60. Litterae P. Michaelis Geiselbrunner a S. Mariae ass. gen. ad P. Jacobum Weczirka a S. Barbara (1662). – 61. Copia litterarum Michaelis Krausz a Visitatione BMV ad P. Augustinum visitatorem (1696). – Az iratok között, számozás nélkül, kihajtogatva megtalálhatók az 1780-ban készült eredeti levéltári csomagolópapírok is.

1. Rákóczi II. Ferenc adománylevele a podolini piaristáknak évente 20 hordó borról a Bécsújhelyről való meneküléséhez kapott segítségért (1703.09.23). – 2. II. Rákóczi Ferenc protekcionális levele a tokaji táborban az előtte megjelenő podolini piaristáknak (1703.11.02). – 3. Bertóthy Ferenc (Rákóczi generálisa) protekcionális levele a fejedelem adományborának szállításához (1704.03.14). – 4. II. Rákóczi Ferenc levele az adománybor kiutalása és biztonságos szállítása ügyében (1705.03.18). – 5. II. Rákóczi Ferenc protekcionális levele az adománybor szállításához (1709.11.11). – 6. Krucsay István válaszlevele a podolini piaristák fellebbezésére, akik a felkelés leverése után nem kapták meg az adománybort (1715.11.08).

1. A podolini városi tanács oklevele két telek eladásáról a piaristák számára (1644.05.06). – 2. Nicolaus Oborski krakkói segédpüspök oklevele a podolini piarista templom fölszenteléséről (1671.06.07). – 3. Stanislaus Lubomirski rendelete a katolikus vallás szabad gyakorlásáról a szepesi kapitányság 13 városában (Mandatum pro libero exercitio catholico in XIII oppidis Capitaneatus Scepusiensis, nyomtatvány, 1671.05.18). – 4. Adalbertus (Siewierkowicz) a S. Theresia prov. levele Michael Krausz podolini rektornak tartományi káptalan összehívásáról (1682.08.02). – 5. Zbignew Trenbecki szandeci kapitány oklevele a podolini kollégium számára (Lubomirski herceg aláírásával, 1710.06.20). – 6. Judicium tribunalis Regni Poloniae Lublinense in causa inter collegium Podolinensis et Annam de Dobra Wosiakowska (1737).

kötetlen