Affichage de 189 résultats

Szerzők: Ábrahám Ottó (2., 26., 52., 57., 62–63., 84.), Fejér János (3., 44.), Hrabár János (4., 102.), Fejér Gábor (5.), Mihálka Gábor (8–9., 41., 60., 91.), Schveiniczer Rudolf (12., 42., 75–76., 93.), Stáhly György (16.), Polyák Kálmán (29., 80., 94.), Rikker János (50., 73.), Becsey Rudolf (55.), Becsey Antal (56.), Tellachich Gyula (58.), Opriss János (64.), Marcsekényi Ferdinánd (77–78.), Paál István (79.), Keszler Ferenc (81.), Fejkér János (83.), Marossári Kajetán (85.), Takács Mihály (98., 105.), Giern István (101.), Gaál István (104.), Eiber Antal (106.)

I. Magyar munkák. – II. Idegen munkák. – Életrajzi jegyzetek. 2 füzet. – Az állattan története és irodalma honunkban [1. kézirat], 5 füzet. – Az állattan története és irodalma honunkban [2. kézirat], 1 füzet, pótlapokkal

Vidák Őse OSB önéletrajza (1847). – Ocskay Ferenc önéletrajza (1847). – Gyászbeszéd Csécsi Nagy Imre fölött. – Frivaldszky Imre élete. – Gáty István életrajza. –. Jány Pál János. – Némely adatok Petényi Salamon János (botanikus) életéhez. – Báró Praun Zsigmond életrajza.” – Stephan Ladislaus Endlicher Újságcikk az Illustrierte Zeitung V. kötetéből. Nyomtatvány. – Lugossy József levele debreceni természettudósokról (Csapó József, Földi János, Szentgyörgyi József, Diószegi Sámuel, Gáti István, Fazekas Mihály, 1846.07.10).

Az állat, növény és ásvány nevek magyarításáról (1848). – Néhány szó Csatáry Ottó Urnak (1845). – Jelentés (fogalmazványtöredék). – Természettörténet. Irta Dr. Peregriny Elek. (bírálat, 19. sz..) – Természetrajzi témájú könyvek jegyzéke. – Javaslat Eötvös József mminiszternek három természettudományi tanszék fölállításáról (1848).

Körlevél fogalmazványa. – Rómer Flóris OSB: A pozsonyi természettudományos gyűjtemények (1847). – Kruesz Krizosztom OSB: A győri akadámia gyűjteményéről. – Status collectionum naturalium Archi–Coenobii S. Martini ad requisitionem J. Hanák – Csécsi Imre. A debreceni főiskola gyűjteményéről.

Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai. Pest, nyomt. (1848.04.09). – Pest város tisztújítására vonatkozólag az 1848dik évi május 22kén tartatott közgyülésen megállapított Rendszabály. Nyomt. (1848.05.22). – Juhász Bálint alpári ref. lelkész levele Hanák Jánoshoz. (1848.07.16). – Az Abaúj megyei zsellérek levele a nemzetgyűléshez Hanák János megfogalmazásában. (1848.) – A Magyar Felelős Ministerium tárca nélküli elnökéhez Gróf Batthyány Lajos ő méltóságához nyújtandó alázatos kerelmök a bent írt kétszáztizenhárom zselléreknek. (1848.07.16).

1-3. Schröck Rozália (Bánd, 1852-1853, ném). – 4-52. Hábenreiter Márton márkói plébános (Márkó és Bánd, 1853-1879). – 53-56. Stefán Rezső körjegyző (Városlőd, 1878-1879). – 57-63. Schröck János (válaszlevelekkel, Bánd, 1871-1874). – 64. Schröck Antal sütőmester (1870 körül).

Pauer Gyula érettségi bizonyítványa.

kötetlen

Asztalos Jolán érettségi bizonyítványa.

Hesz Magda érettségi bizonyítványa (1931)

Hivatalos beadványok, beszédek, szabályzatok fogalmazványai és egyéb vegyes följegyzések.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

Emlékezés Türr [István] tábornokról (1930). – Emlékezés Mikszáth Kálmánra. – Mogyoródy Adolf emlékezete (1908). – Boszniában [útirajz] (1897). – A körmendi kastély parkja (1905–1900 k., fényképekkel).

Magyar Országos Levéltár, E 21 (1530–1700)

Benignae resolutiones, Litterae ad Cameram exaratae, Acta cameralia, Urbaria et conscriptiones, Diversae instrictiones, Missiles, Neo–regestrata acta, Történelmi emlékek (Belügy), Lymbus, Szepesi kamarai levéltár

Andrássy, Balassa, Erdődy, kismartoni Esterházy, Forgách, Pálffy, Rákóczi, Thurzó, MOL kisebb családi levéltárak

Alapy Gyula (10 db, 1926–1932). – Alapy Sándor komáromi polgármester (1931). – Almássy László képviselőházi elnök (4 db, 1931–1932). – Angyal Dávid (8 db, 1929–1932). – Antal Géza ref. püspök (1925). – Apponyi Margit grófnő (1887). – Athenaeum (4 db, 1920–1929).

Czakó Elemér (Egyetemi Nyomda, 3 db, 1925–1926). – Czeizel Gábor (1902). – Czímer Károly (5 db, 1908–1929). – Czirbusz Géza SchP (2 db, 1905/1910). – Császár Elemér (1913). – Csánki Dezső (1931). – Csobán Endre (1923).

Hangay Sándor (1930). – Hám Sándor SchP (1890). – Harsányi István (Sárospatak, 1923). – Hegyaljai Kiss Géza (1909). – Herelendy László (1909). – Horánszky Lajos, 5 db, 1909–1932). – Horánszky Nándor és Nándorné (4 db, 1928–1932). – Horváth Círill (1925). – Huszár Dezső (Adony, 1914).

Lelkes Nándor József és Szlauka Károly (Zayugróc, 1917). – Lőwy Árpád (1901).

Tagányi Károly (1 db, 1895/1900). – Takács Lajos (Máramarossziget, 1908). – Tamedly Mihály (1931). – Tátray József komáromi polgármester (1897). – Thallóczy Lajos (2 db, közte Felelet a Büzérnagyhoz intézendő számos kérdésre betegsége idején, 1903–1914). – Thallóczy Lajos Társaság tagjai (2 db, 1932). – Grillnerné Thallóczy Szerafin (2 db, 1916). – Tiboldi József (1932). – Traeger Ernő (Tregényi, 3 db, 1928–1932). – Tury Gyula (Túrapó, 7 db, 1931–1932).

A diákokat keresztnevük kezdőbetűje szerint csoportosítva, és azon belül évek szerint közli. Mösch Lukács álllította össze a 23. kötet és más források alapján 1684-ben, majd 1686-tól tovább vezették. – Kódexkötés! – Mf: MOL, 12682/3.

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).