Fonds 001 - Hanák János (1812–1849) kézirattára

Identity area

Reference code

HU PMKL IV.001

Title

Hanák János (1812–1849) kézirattára

Date(s)

  • 1795 - 1849 (Creation)

Level of description

Fonds

Extent and medium

20 doboz = 0,24 ifm

Context area

Name of creator

(1812–1849)

Biographical history

Az Abaúj megyei Kiskéren született 1812. jún. 25-én. Apja 1820-tól Boldogkőújfalura költözött, ahol csizmadia mesterségéből élt, de szőlőt és gyümölcsöt is termesztett. Őt magát csak későn küldték iskolába. Tizennégy éves korától, 1826-tól a sátoraljaújhelyi, majd 1828-tól a kisszebeni piaristáknál tanult szolgadiákként. 1832-ben, húsz éves korában jelentkezett a piarista rendbe. A noviciátus után 1833-től két évig Breznóbányán tanított, utána Vácott, Nyitrán és Szentgyörgyön végezte filozófiai és teológiai tanulmányait. 1837-ben nyitrai piarista növendéktársaival megalakították a Zobori Magyar Egyesületet, amely a piarista növendékek magyar nyelvű önművelését szolgálta. Pappá szentelése (1840. júl. 26.) után elöljárói Máramarosszigetre küldték tanítani.

Eközben egyre inkább a természetkutatás vált igazi szakterülete és szenvedélyévé. Már gyermekkorában is madarászott és gombászott, piarista növendék évei alatt pedig a nyári szünetekben Almásy Manó fiaival együtt járta be az országot. Sorsdöntő hatással volt rá, hogy megismerhette a magyar reformkor néhány kiváló természetkutatóját és gyűjteményeiket: Breznóbányán Sterba János erdőmestert, akiknek gyönyörű preparált állatai voltak, Nyitrán Láng Adolf gyógyszerészt, aki az ottani madárvilág legjobb ismerője volt, Szentgyörgyön pedig Bolla János tanítót, a virágtalan növények kutatóját. Máramarosban már szakszerűen és céltudatosan kutatott. „A nyugnapokon csak Sziget környékén tettem kirándulásokat, de a szünnapokban az egész megye havasait is több ízben összejártam, a természet három országából mindazt, mit csak lehetett, összegyűjtöttem, s az érdekes megye nevezetességeit följegyeztem”.

Hamarosan olyan gyűjteményre tett szert, amilyenre a magyar piaristák közül sem addig, sem később senki sem. Amikor 1840-ben Máramarosszigetre érkezett, már 424 bogarat, 41 csigát és 222 szárított növényt vitt magával. A rohamosan gyarapodó gyűjteményt 1841-ben Grosser János tartományfőnök is megszemlélte. Egyedül a növénygyűjtemény, amely a pesti piarista gimnáziumba, majd onnét 1950-ben a Magyar Természettudományi Múzeumba került, több, mint 3500 lapból áll.

Kutatásait Máramaros vármegye természetrajzi tekintetben című könyvében készült összegezni, azonban nem készült el vele, mert belekezdett egy magyar nyelvű gimnáziumi természetrajz tankönyvbe is. Ezért a rend vezetése 1844-ben Vácra, majd a következő évben a pesti gimnáziumba küldte tanítani, hogy az ottani könyvtárak segítségével hatékonyabban dolgozhasson. A Természetrajz elemei című tankönyve 1845-ben jelent meg első ízben. Ezzel párhuzamosan egy bővebb, korszerű természetrajzi kézikönyvbe is belekezdett, amely a külföldi szakirodalom kritika nélküli átvétele helyett saját megfigyeléseire és tapasztalataira támaszkodott. Az emlősök és madarak osztályait bemutató kötet 1846-ban jelent meg, és Hanák nevét országosan ismertté tette.

Mindig jókedvű, élvezetesen beszélgető, érdekesen magyarázó, szívesen daloló, könnyen és gyorsan barátkozó tanár volt, aki nemcsak diákjai között lett népszerű, hanem megtalálta tudós társait is, személyesen vagy levelezés útján. 1841-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1846-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, és rendszeresen részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésein

Széleskörű tevékenysége miatt a reformkor végén ő is kezdte szűknek kezdte érezni a szerzetesi élet kereteit. Ezért az 1848. évi forradalom után azokhoz csatlakozott, akik egyházi téren is reformokat sürgettek. 1848 júniusában Szerencspataki János álnéven megjelent röpiratában (Szózat az egyházi reform ügyében) nemcsak azt követelte, hogy a papok világi, magyaros ruhát viseljenek, hordhassanak szakállt és bajuszt (mint ő maga is tette), hanem a papi cölibátus, a káptalanok, sőt a szerzetesrendek eltörlését követelte, mert úgy vélte, hogy „ha a szaktanítás behozatik … nem leend többé tanító rendekre, hanem szakemberekre szükség”.

Ő maga is állami szakemberként képzelte jövőjét. 1848. június 13-án a Batthyány Lajos vezette minisztérium az egyetemi könyvtár III. segédőrévé, majd emellett november 2-án a budai szakgimnázium természetrajz tanárává nevezte ki. Eközben 1848 szeptemberében a honvédseregben harcolt Jellasics ellen. Mindezért Windischgrätz pesti bevonulása után, 1849 januárjában száműzték a fővárosból. Májusig, Pest visszavételéig Pólya József pesti orvos Rákos-menti kertjében húzta meg magát, majd ismét elfoglalta könyvtárőri állását. Július 4-én a honvédsereggel együtt hagyta el a várost. Egy hónapig Perczel Mór tartalék hadtestében szolgált élelmezési tisztként (talán hadnagyi rangban), majd a Lugos melletti Kricsón (Criciova) vállalt nevelői állást Orbók Ernő helyi birtokos két fia mellett. A szabadságharcot azonban alig két héttel élte túl. 1849. szeptember 2-án egy hirtelen meghűlés vitte a sírba. Kricsován temették el.

Archival history

Hanák János Pestről való távozása, majd halála után kéziratai valószínűleg a pesti piarista rendházban maradtak, ahol valaki gondosan becsomagolta őket, és a csomókat „Hanák János kézirattára” feliratokkal látta el. Ezek a csomók a levéltár 1920-1922. közötti rendezése után is a könyvtárban maradtak, legalábbis Karl János 1922. évi tanulmánya szerint (Karl János, Herbarium Hanakianum, in Botanikai Közlemények 20(1922), 152-155: 153-154), aki Hanák egyik „Természettudományi naplóját” (Sk 3/5) ismertette. Csak Perényi József levéltáros helyezte át őket 1937-ben a levéltárba, For. 6/18 szám alatt (vö. PMKL, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, 7: Inventaria archivi Provinciae, n° 4: Elenchus archivi Provinciae Hungariae Scholarum Piarum anno 1809–1946, p. 389; Koltai András, A Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának kéziratkatalógusa, I, Budapest, 2000, n°452-482).
Külön utat járt be az az „Állattan története és irodalma honunkban” című kézirata (Sk 7), amelyet Hanák Pólya József barátjára bízott, aki azt 1849 végén, már Hanák halála után nyomtatásban, közzé is tette. A kéziratot ezután Pólya föltehetően átadta a piaristáknak, és az a levéltár vegyes anyagába került. 1987-ben Csányi László levéltáros ott regisztrálta (N 291/5). Az önéletrajz (Sk 9) Csaplár Benedek rendtörténetírónál volt, aki másolatot készített róla (PMKL, IV.51: Csaplár Benedek hagyatéka).
A levéltár 2011. évi költözésekor, a hagyatékok új rendezési elve szerint Hanák János kéziratai és iratai külön fondba kerültek (IV.1), majd 2015/2016-ban Koltai András a többi hagyatéknál megszokott elveknek megfelelően rendezte újra az iratanyagot.
Az újrarendezés során a Hanák Jánossal kapcsolatos, általa gyűjtött hírlapok gyűjteménye a könyvtárba került: Budapesti Közlöny, 1844. nov. 29., 1845. máj. 20., 1846. dec. 3.; Jelenkor 1846. szept. 10., 1847. máj. 30; Közlöny 1848. dec. 14.; Religio és nevelés 1848. dec. 19.; Társalkodó 1845. dec. 21., dec. 24., 1846. jan. 8., aug. 30., szept. 3., szept. 6., 1847. ápr. 25., 1848. febr. 11.

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

    Script of material

      Language and script notes

      Physical characteristics and technical requirements

      Finding aids

      Allied materials area

      Existence and location of originals

      Existence and location of copies

      Related units of description

      • Magyar Természettudományi Múzeum, Herbarium Carpato-Pannonicum, Hanák János növénygyűjteménye (Herbarium Hanakianum), 1840–1846 (22 csomó, 3776 növény). Hanák főként Máramarosban és Vác környékén összeszedett gyűjteménye halála után a budapesti piarista gimnázium természetrajzi szertárába került. 1919/1920-ban Karl János rendezte, ekkor 23 csomóban 3550 lapot tartalmazott (Karl János, Herbarium Hanakianum, in Botanikai Közlemények 20(1922), 152-155). A gimnázium két évig tartó államosítása (1948–1950) alatt, 1950-ben a gyűjteményt a szertár más régi növényeivel együtt Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el (Fekete Gábor–Kováts, Dezső, Magyar herbáriumok 12: A 100 éves Növénytár herbáriumainak története: II. Herbarium Carpato-Pannonicum, in Botanikai Közlemények 61(1974):3, 223-228: 225). Ott azonban évtizedekig nem nyúltak hozzá. Az imtézményi átalakulás és költözés után Hanák gyűjteményének megmaradt 22 csomóját 2002 októberében a Magyar Természetrajzi Múzeum növénytárának (Herbarium Carpato-Pannonieum) folyosóján, valamint a történeti gyűjteményben találták meg. Ezután Barina Zoltán rendezte és újból katalogizálta (Barina Zoltán, János Hanák and his Herbarium, in Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 97[2005], 5-19).
      • Országos Széchényi Könyvtár, Levelestár, Hanák János ismeretlenhez, 1844 (1 db)
      • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Kézirattár, Magyar Irodalom Levelezés 4r, 68: Hanák János Toldy Ferencnek, 1844–1848 (12 db).

      Related descriptions

      Publication note

      Karl János, Herbarium Hanakianum, in Botanikai Közlemények 20(1922), 152-155.

      Publication note

      Koltai András, A Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának kéziratkatalógusa, I, Budapest, 2000, n°452-482.

      Publication note

      Barina Zoltán, János Hanák and his Herbarium, in Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 97[2005], 5-19.

      Notes area

      Alternative identifier(s)

      Access points

      Subject access points

      Place access points

      Name access points

      Genre access points

      Description control area

      Description identifier

      Institution identifier

      Rules and/or conventions used

      Status

      Level of detail

      Dates of creation revision deletion

      Language(s)

        Script(s)

          Sources

          Accession area