2851 találat látható

Az 1786. évi névtárban már létező espereskerületet 1810-től nevezik adonyinak.
Az egyházmegye belső igazgatási struktúrájának 1949. évi átszervezésekor megszűnt;
az 1993. évi egyházmegyei határrendezéskor újjászervezett,
2004-ben megszűntetett espereskerület.

Az 1786. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Nem egyezik meg az 1949. évi átszervezéskor létesített, Máriaremetei Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Budai Alsó espereskerülettel

Az 1786. évi névtárban már létező espereskerület.
Az 1949. évi átszervezés után is létezik;
az 1993. évi határrendezést követő átalakítás során szűnik meg.

1864-1869 között megszervezett espereskerület.
Az 1949. évi igazgatási reform után is létezik,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezést követően számolták fel.

1781. évi schematismus szerint már létező esperesség.
      Nem azonos, az 1949. évi szerkezeti átalakítások során létrejött, Boldog Gizelláról elnevezett váli kerülettel

Az 1791. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Az egyházmegyei igazgatás 1949. évi átszervezése nem érinti,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezésig áll fenn.
Nem azonos az 1993-ban megszervezett, Szent Gellértről elnevezett espereskerülettel.

1786. évi névtárban már létező espereskerület.
      Az 1949. évi egyházmegyei átszervezés után is létezik,
      az 1993. évi egyházmegyei határrendezést követő átalakításkor számolják fel.

Bizonytalan történetű espereskerület, melyről csak egy fennmaradt Protocollum-kötet ad hírt.
Az ekkor hozzátartozó plébániák többsége (Pázmánd, Velence, Nadap, Pátka, Lovasberény, [Vértes]Boglár, [Vértes]Acsa) – zöme 1791-ben már valójában a Csákvári kerület része,míg Pázmánd a Bicskei espereskerülethez tartozik.
Vitatott az a kérdés, hogy itt pusztán a csákvári kerület korai névváltozatával, vagy egy eddig nem leírt egyházigazgatási egységgel van-e dolgunk.

1856 és 1860 között megszervezett espereskerület,
amely az 1949. és 1993. évi igazgatási átalakítás után is működött.

1949-ben megszervezett espereskerület.
1993 előtt szórványosan, 1993-2004 között már következetesen Bodajki espereskerület néven szerepelt

1949-ben megszervezett espereskerület,
1993-tól Velencei kerület néven működött
2004-ben bekövetkezett felszámolásáig.

Az 1949. évi egyházigazgatási reform a Csepel-szigeti plébániákat elvben két espereskerületbe rendezte; de a két kerület végig perszonálunióban működött, két külön esperese soha nem volt. 1993 után gyakorlatban megvalósuló szimbiózisukat de iure is lefektette az egyházmegye.

Agárdpuszta, Agárd praedium Velence filiájaként tűnik fel 1810-ben a névtárakban. Kápolnája 1814-ben épült.
(1862-ben plébániává szervezik; majd 1945-ben Gárdonyba költözik. A mai Agárdi R.K. Plébánia 1963-ban került megszervezésre, nem tekinthető közvetlen utódjának.)

1860-ban megszervezett plébánia.
A község korábban 1824-ig Vajta; majd 1824-1860 közt Sárszentmiklós filiája volt.

1708-1724 és 1750-1882 közt a telki apátság bécsi bencés szerzetesei által pasztorált település, amely 1718-tól vezetett önálló anyakönyvet.
A plébánia 1993-ig az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, akkor csatolták a székesfehérvári püspökséghez.

A település Vajta filiája 1920-ig.
Akkor kihelyezett káplánok kezdenek önállóan anyakönyvet vezetni; 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia.

A település 1946-ig Bicske filiája.
1946-tól lelkészség, 1965-tõl plébánia.

1788-ban megszervezett plébánia.
A település korábban Tököl filiája.
A település növekedése nyomán 1929-1949 között több lelkészség és plébánia válik ki belőle.

• Csepel II. (Jézus Szíve) és Csepel-Királyerdő máig önálló,
• Csepel-Kertváros és Csepel-Szabótelep az 1970-es évekre fokozatosan visszaolvadt Csepel-Belvárosba.

A lazarista szerzetesek által 1940-ben létrehozott helyi káplánság,
1945-től lelkészség, majd plébánia.

Az 1777-ben megszervezett püspökség mellé rendelt tanácsadó testület.

A település kezdetben Bicske filiája.
Plébánia rangra 1788-ban emelték.

1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.

A 18. században ferencesek, majd 1746-tól jezsuiták által pasztorált település.
A rend feloszlatásától (1773) egyházmegyei lelkészség,
1787-ben megszervezett plébánia.

Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.

A török kiűzése után a települést előbb fehérvári ferencesek, majd az 1760-as évektől a jezsuiták pasztorálták.
1773-tól volt helyben lakó papja, 1788-tól önálló plébánia.

Középkori eredetű, a török után 1732-ben újjászervezett plébánia.