Az 1791. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Az egyházmegyei igazgatás 1949. évi átszervezése nem érinti,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezésig áll fenn.
Nem azonos az 1993-ban megszervezett, Szent Gellértről elnevezett espereskerülettel.
Bizonytalan történetű espereskerület, melyről csak egy fennmaradt Protocollum-kötet ad hírt.
Az ekkor hozzátartozó plébániák többsége (Pázmánd, Velence, Nadap, Pátka, Lovasberény, [Vértes]Boglár, [Vértes]Acsa) – zöme 1791-ben már valójában a Csákvári kerület része,míg Pázmánd a Bicskei espereskerülethez tartozik.
Vitatott az a kérdés, hogy itt pusztán a csákvári kerület korai névváltozatával, vagy egy eddig nem leírt egyházigazgatási egységgel van-e dolgunk.
1856 és 1860 között megszervezett espereskerület,
amely az 1949. és 1993. évi igazgatási átalakítás után is működött.
1949-ben megszervezett espereskerület.
1993 előtt szórványosan, 1993-2004 között már következetesen Bodajki espereskerület néven szerepelt
1949-ben megszervezett espereskerület,
1993-tól Velencei kerület néven működött
2004-ben bekövetkezett felszámolásáig.
Az 1949. évi egyházigazgatási reform a Csepel-szigeti plébániákat elvben két espereskerületbe rendezte; de a két kerület végig perszonálunióban működött, két külön esperese soha nem volt. 1993 után gyakorlatban megvalósuló szimbiózisukat de iure is lefektette az egyházmegye.
Agárdpuszta, Agárd praedium Velence filiájaként tűnik fel 1810-ben a névtárakban. Kápolnája 1814-ben épült.
(1862-ben plébániává szervezik; majd 1945-ben Gárdonyba költözik. A mai Agárdi R.K. Plébánia 1963-ban került megszervezésre, nem tekinthető közvetlen utódjának.)
1860-ban megszervezett plébánia.
A község korábban 1824-ig Vajta; majd 1824-1860 közt Sárszentmiklós filiája volt.
1708-1724 és 1750-1882 közt a telki apátság bécsi bencés szerzetesei által pasztorált település, amely 1718-tól vezetett önálló anyakönyvet.
A plébánia 1993-ig az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, akkor csatolták a székesfehérvári püspökséghez.
A település Vajta filiája 1920-ig.
Akkor kihelyezett káplánok kezdenek önállóan anyakönyvet vezetni; 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia.
A település 1946-ig Bicske filiája.
1946-tól lelkészség, 1965-tõl plébánia.
1788-ban megszervezett plébánia.
A település korábban Tököl filiája.
A település növekedése nyomán 1929-1949 között több lelkészség és plébánia válik ki belőle.
A lazarista szerzetesek által 1940-ben létrehozott helyi káplánság,
1945-től lelkészség, majd plébánia.
Az 1777-ben megszervezett püspökség mellé rendelt tanácsadó testület.
A település kezdetben Bicske filiája.
Plébánia rangra 1788-ban emelték.
1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.
A 18. században ferencesek, majd 1746-tól jezsuiták által pasztorált település.
A rend feloszlatásától (1773) egyházmegyei lelkészség,
1787-ben megszervezett plébánia.
Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.
A török kiűzése után a települést előbb fehérvári ferencesek, majd az 1760-as évektől a jezsuiták pasztorálták.
1773-tól volt helyben lakó papja, 1788-tól önálló plébánia.
Középkori eredetű, a török után 1732-ben újjászervezett plébánia.
1749-ben alapított plébánia.
A községet korábban a simontornyai ferencesek látták el.