Zone d'identification
Cote
Titre
Date(s)
- 1722–1991 (Production)
Niveau de description
Étendue matérielle et support
5,44 ifm
Zone du contexte
Nom du producteur
Histoire administrative
Zalatna már a római korban nemes fémbányáinak köszönhetően virágzó bányatelep volt. I. Lajos magyar király külföldről származó bányász lakosait kiváltságokkal ruházta fel. Zalatna középkori katolikus lakói a hitújításkor reformátusok és lutheránusok lettek. A katolikus plébánia 1722-ben alakult újra. Templomát 1752–1753 között építették, az 1800-as évek elején a középhajó roskadozása miatt újjáépítették. A templomot 1848–1849-ben a Petru Dobra (román forradalmár) vezette román felkelők felgyújtották és kirabolták, a híveket 1848. október 23-án lemészárolták. A még életben maradtak elmenekültek. (Az 1200 katolikus hívőből az érchegységbeli lázadók 1848 októberében hétszáz embert gyilkoltak meg.) A templomot két évvel később, 1851-re újították fel. A plébánia levéltára 1848-ban szintén a tűz martalékává vált. Az előre gondosan elrejtett eredeti anyakönyvek megmaradtak, ezeket a plébánia újraalapítása óta, 1722-től vezettek.
Histoire archivistique
Levéltárát 2002 októberében szállítottuk be Gyulafehérvárra, állapota megfelelő volt. Rendezését 2002 decemberében fejeztük be. Egy évvel később, 2004. február 25-én, a plébánia fogadószobájában, egy széles terítővel betakart kanapé fiókos ágyneműtartójában megtaláltuk Zalatna 18–20. századi kötetes levéltári anyagát. Ezek a következőkből álltak: anyakönyvek 1756–1968 közötti időszakból, plébániai protokollumok (1850–1944) és egyháztanácsi jegyzőkönyvek (1932–1965), valamint egyéb gazdasági kimutatások – pénztári naplók, számadáskönyvek (1857–1883). A gyűjtőlevéltárak létrehozása, szervezése kapcsán értesültünk 2004 őszén a zalatnai plébánia átadása alkalmával végrehajtott leltározáskor a megtalált rejtett kincsekről. 2005-ben a plébánia padlásán előkerültek az egyházközség 19–20. századi iskolai és gazdasági iratai. A zalatnai plébániai archívum több alkalommal történt összegyűjtése is alátámassza azt a tényt, hogy egy egyházközség levéltári gyűjteményének beszállítása a teljesség igényével nehezen valósítható meg a különböző és különleges őrzési helyek miatt is.
Source immédiate d'acquisition ou de transfert
Zone du contenu et de la structure
Portée et contenu
Évaluation, élimination et calendrier de conservation
Accroissements
Mode de classement
A levéltári feltárás legértékesebb darabjai az 1756. évtől kezdődő anyakönyveken kívül a historia domus (1857–1968) és egy 1850-ben – közvetlen a szabadságharc után – készített lélekösszeírás.