fond 022 - Zalatnai plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL GyuGyL.VIII.1–22.022

Cím

Zalatnai plébánia iratai

Dátum(ok)

  • 1722–1991 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

5,44 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

Zalatna már a római korban nemes fémbányáinak köszönhetően virágzó bányatelep volt. I. Lajos magyar király külföldről származó bányász lakosait kiváltságokkal ruházta fel. Zalatna középkori katolikus lakói a hitújításkor reformátusok és lutheránusok lettek. A katolikus plébánia 1722-ben alakult újra. Templomát 1752–1753 között építették, az 1800-as évek elején a középhajó roskadozása miatt újjáépítették. A templomot 1848–1849-ben a Petru Dobra (román forradalmár) vezette román felkelők felgyújtották és kirabolták, a híveket 1848. október 23-án lemészárolták. A még életben maradtak elmenekültek. (Az 1200 katolikus hívőből az érchegységbeli lázadók 1848 októberében hétszáz embert gyilkoltak meg.) A templomot két évvel később, 1851-re újították fel. A plébánia levéltára 1848-ban szintén a tűz martalékává vált. Az előre gondosan elrejtett eredeti anyakönyvek megmaradtak, ezeket a plébánia újraalapítása óta, 1722-től vezettek.

A megőrzés története

Levéltárát 2002 októberében szállítottuk be Gyulafehérvárra, állapota megfelelő volt. Rendezését 2002 decemberében fejeztük be. Egy évvel később, 2004. február 25-én, a plébánia fogadószobájában, egy széles terítővel betakart kanapé fiókos ágyneműtartójában megtaláltuk Zalatna 18–20. századi kötetes levéltári anyagát. Ezek a következőkből álltak: anyakönyvek 1756–1968 közötti időszakból, plébániai protokollumok (1850–1944) és egyháztanácsi jegyzőkönyvek (1932–1965), valamint egyéb gazdasági kimutatások – pénztári naplók, számadáskönyvek (1857–1883). A gyűjtőlevéltárak létrehozása, szervezése kapcsán értesültünk 2004 őszén a zalatnai plébánia átadása alkalmával végrehajtott leltározáskor a megtalált rejtett kincsekről. 2005-ben a plébánia padlásán előkerültek az egyházközség 19–20. századi iskolai és gazdasági iratai. A zalatnai plébániai archívum több alkalommal történt összegyűjtése is alátámassza azt a tényt, hogy egy egyházközség levéltári gyűjteményének beszállítása a teljesség igényével nehezen valósítható meg a különböző és különleges őrzési helyek miatt is.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A levéltári feltárás legértékesebb darabjai az 1756. évtől kezdődő anyakönyveken kívül a historia domus (1857–1968) és egy 1850-ben – közvetlen a szabadságharc után – készített lélekösszeírás.

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport