Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

• Veszprémi Érseki Levéltár

• Religieux
• római katolikus
• egyházmegyei
• nyilvános magánlevéltár

A levéltár közel egyidős magával az egyházmegyével, mivel az egyházmegyére vonatkozó oklevelek megőrzésére itt is gondosan ügyeltek. Bár a középkor folyamán többször is tűzvész pusztított benne (például 1276-ban, Csák Péter rablótámadásakor, valamint 1381-ben), mégis a két levéltárban összesen mintegy 1800 középkori oklevél maradt fönn. A püspöki és káptalani birtokok (és persze az ezekre vonatkozó oklevelek) megosztásától (12–13. század) beszélhetünk külön püspöki és káptalani levéltárról, bár ezek helyileg nem különültek el egymástól. Mindkettőt a székesegyház sekrestyéjében őrizték a kincstárral együtt. A két levéltár csak 1544-ben vált el egymástól, amikor is az előbbi Sopronba került, míg az utóbbit Sümegre szállították.

A kanonokok már a 17. században visszahozták irataikat Veszprémbe, ahol őrzési helyüknek ismét a székesegyház sekrestyéjét jelölték ki. A káptalan már a középkorban is működött hiteleshelyként, majd a soproni száműzetés évszázada után ismételten végeztek hiteleshelyi feladatokat. Az ennek nyomát őrző jegyzőkönyvek alkotják a káptalani hiteleshelyi levéltár magvát. (Ez ma letétként a Veszprém Megyei Levéltárban található.) A káptalani levéltár másik része a káptalan magánlevéltára. Itt találhatóak a káptalan birtokjogaira vonatkozó oklevelek, a káptalant és a püspökséget érintő pápai bullák, a tizedügyek szabályozására vonatkozó iratok, valamint egyebek mellett a gazdasági jegyzőkönyvek. A káptalani levéltárról 1881-ben lajstrom készült, okleveleit pedig 1903-ban Lukcsics József rendezte. Ekkor az iratok a székesegyház sekrestyéje fölötti helyiségekben voltak.

A püspöki levéltár egészen a 18. század derekáig Sümegen maradt. 1717-ben, a török háború hírére Volkra Ottó János püspök a győri káptalannál helyezte el a fontosabb birtokjogi okmányokat, amelyek azonban ott elpusztultak. Végül Padányi Bíró Márton püspök (1745–1762) az iratanyagot Sümegről a veszprémi püspöki palotába szállíttatta. Utóda, Koller Ignác püspök (1762–1772) saját iratait és a levéltárból kiemelt egyéb iratokat külön gyűjtötte, ebből alakult ki az ún. Koller-gyűjtemény. A püspöki levéltár első komoly rendezésére az 1830-as években került sor, amikor az iratokat tartalmi alapon sorozatokba osztották be, és azokon belül esperességek és plébániák szerint rendezték. Ugyanakkor, 1835-től áttértek az iratok folyamatos, folyószám szerinti elhelyezésére is. A püspöki levéltár anyagának legfontosabb oklevelei (köztük több mint 600 darab középkori) 1895-ban letétként a káptalani levéltárba kerültek.

A püspöki jószágkormányzósághoz és az uradalmakhoz (Karád, Sümegi, Veszprém központtal) kapcsolódó gazdasági iratanyagot külön gazdasági levéltárban helyezték al a jószágkormányzóságon. Ennek azonban csak egy része került a püspöki levéltárba, mivel 1925-ben helyszűke miatt az aktualitásukat vesztett iratokat kiselejtezték és papírmalomba akarták adni. A kiselejtezett anyag egy részét Pfeiffer János püspöki levéltáros mentette meg, egy másik része a vármegyei múzeumba került, az iratok többsége azonban odaveszett.

A székesegyház felújítása miatt 1907-től a káptalani levéltár is nehéz helyzetbe került. Eleinte kanonoki házakban (Aggpapok háza, Körmendy-ház, Dubniczay-ház) helyezték el, egyik helyről a másikra költöztetve, majd végül 1972-ban az egykori ferences kolostor emeletén kapott megfelelő helyet. A megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodott az egyházmegye vezetése, amikor a káptalani levéltárat a püspöki levéltáros felügyelete alá helyezte, majd 1993-ban az addig önálló levéltárakat szervezetileg is összevonta.

Borsa Iván, A veszprémi püspökség levéltárának első jegyzéke 1352-ből, in Levéltári Közlemények 20-23(1942-1945), 384-388.
Lukcsics Pál, A veszprémi székeskáptalan levéltára, in Levéltári Közlemények 8(1930), 13–37.
Lukcsics Pál, A veszprémi püspöki levéltár, in Levéltári Közlemények 9(1931), 151–181.
Körmendy József, A veszprémi püspöki és káptalani levéltár Mohács előtti oklevelei, in Levéltári Szemle 30(1980), 463-480.
Veszprémi Egyházmegye, összeáll. Dóka Klára, munkatársa Kredics László, Budapest, 1997 (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 4).
Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 7: A Veszprémi, Székesfehérvári, Szombathelyi Egyházmegye térképei, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Kiss Mária et al., Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 10). –. A levéltár térképeinek katalógusa: 7–73.
B. Virághalmy Lea, Pfeiffer János veszprémi nagyprépost hagyatéka szerzetesrendi vonatkozásokkal, in Egyház és művelődés: Pannonhalma 996-1996: Tudományos konferencia Pannonhalma és a magyar oktatás millenniuma emlékére: Pannonhalmi Főapátság 1996. október 27-29., szerk. Hajdú Ákos–Kokas Zsuzsa, Budapest, 1997, 173-190. – Pfeiffer János hagyatékának jegyzéke (Csonka László, B. Virághalmy Lea): 176–190.
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár / Erzdiözesan- und Domkapitelarchiv, Veszprém, összeáll. Hermann István, Veszprém, 2005. [28 p.]

A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár segédletei

1. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek - Visitationes canonicae (VÉL A/8), kész. Varga Tibor László, Veszprém, 2010.
2. Lélekösszeírások, VÉL A/14., Rajczi Pál kéziratos segédletének felhasználásával kész. Varga Tibor László, Veszprém, 2010.
3. Végrendeleti ügyek, VÉL A/22. 16., kész. Hermann István, Veszprém, 2010.
4. Potzner Ferenc–Varga Tibor László, A veszprémi székesegyház 1907-1910 közötti átépítésének iratai: VÉL J/6 13-15. doboz és J/8 E/102. ATJ 1-2, Veszprém, 2011.
5. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár fond- és állagjegyzéke, szerk. Karlinszky Balázs, Veszprém, 2013.
6. Acta et fragmenta visitationes canonicae parochiarum, szerk. Varga Tibor László, Veszprém, 2014.
7. Püspöki birtokjogi iratok (1527-1785) - Litteralia instrumenta jura episcopatus Vesprimiensis tangentia (1527-1785), szerk. Karlinszky Balázs, Veszprém, 2014.

Kedd, csütörtök
8–16 óra között