Identity area
Type of entity
Authorized form of name
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
History
A váci egyházmegye központjának teljes kiépítése csak Szent László király idejében, a XI. század végén fejeződött be. Nyilván ekkor jött létre a váci székeskáptalan is, amelynek első oklevele említése azonban csak 1190-ből való. Hiteleshelyi kiadványait 1227-től ismerjük. A tatárjárás során, 1241-ben a káptalan épületei és tagjai is elpusztultak. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek szerint 12 oszlopos kanonok és 4 oltárigazgató alkotta a káptalant. Az oszmán háborúk során, 1540 és 1544 között Vác városát többször fölperzselték, ezért a káptalan Nógrád várába menekült, majd amikor 1544-ben az is török kézre került, a kanonkok szétszéledtek. Új kanonokokat nem neveztek ki, a káptalan vagyonát pedig I. Ferdinánd király a csábrági vár fenntartására rendelte.
Az oszmán hódoltság után I. Lipót király 1700-ban állította vissza káptalant. Engedélyezte hiteleshelyi működését, visszadta jogait és birtokainak egy réstét. Az első nagypréposttá Berkes Andrást váci plébánost nevezte ki. Rajta kívül a káptalannak öt kanonokja volt. Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben egy újabb stallumra tett alapítványt, melyet Migazzi Kristóf püspök 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Ugyanakkor Lauchas Ferenc olvasókanonok egy teológus stallumra tett alapítványt, melyhez a püspök a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a püspöki javadalom terhére újabb 6 stallumot szervezett, de 1808-ben ezt a számot királyi engedéllyel négyre csökkentették. Ezzel a káptalan létszáma 12 fő lett.
A káptalan jelentősége a trianoni béke utáni években látványosan csökkent, és 1945 után szűnt meg véglegesen.
Places
Legal status
Functions, occupations and activities
A püspök tanácsadó testületeként tevékeny részt vállalt az egyházmegye kormányzásában, a püspök távollétében vagy széküresedés esetén a nagyprépost irányította azt, a kanonokokból álló konzisztóriummal együtt. A püspökségtől különálló jogi személyként tevékenykedett, saját káptalani uradalmat tartott fenn, és külön meg volt határozva azon települések köre, amelyekben a káptalan szedte a tizedet. Hiteleshelyi tevékenységét ( a hódoltság-kori szünettől eltekintve) a középkortól fogva folytatta egészen a hiteleshelyek megszűnéséig. A káptalan volt az egyházmegyei kegyes alapítványok kezelője, ezért az 1922-ben alapított Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. élén is kanonokok álltak.
Mandates/sources of authority
Internal structures/genealogy
General context
Relationships area
Access points area
Subject access points
Place access points
Occupations
Control area
Authority record identifier
Institution identifier
Rules and/or conventions used
Status
Level of detail
Dates of creation, revision and deletion
Language(s)
Script(s)
Sources
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
Karcsú Antal Arzén OFM, Vácz város története, VI, Vácz, 1886.
Chobot Ferenc, A váczi egyházmegye történeti névtára, I, Vác, 1915, 54-64.
Varga Lajos: A váci káptalan Báthory Miklós püspök idejében, in Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete: Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007, 73.