Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1863–1907 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
4 doboz = 0,49 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Életrajz
Szongott Kristóf Marosbogáton született 1843. március 21-én és Szamosújváron halt meg 1907. január 24-én. Tanárként működött, jelentős történelmi és irodalmi (műfordítói) munkásságot fejtett ki, a magyarországi és erdélyi örménység legjelentősebb kutatójaként tartják számon. Szamosújváron és Gyulafehérváron tanult. 1884–1904 között a szamosújvári örmény katolikus gimnázium igazgatója volt, 1887-ben megalapította, haláláig kiadta, szerkesztette és részben írta az Armenia c. folyóiratot. 1905-ben létrehozta a szamosújvári Örmény Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Széles körű kutató- és feldolgozó munkája során a magyarországi örmények eredetével, történetével, művelődésével és néprajzával foglalkozott. Gyümölcsöző munkásságot fejtett ki iskolai, egyházi és helytörténeti, valamint közügyi téren is. Gimnáziumi tanérként vallást, mennyiségtant, szépírást, geometriát, magyar- és német nyelvet, történelmet és fizikai földrajzot tanított. Az Erdélyi Katolikus Státus gyűlésének tagja volt, a Szent István Társulat tiszteletbeli tagjává, majd a magyarországi Néprajzi Társaság örmény szakosztályának előadójává választotta meg. Életcélja az örménység történelmi múltjának feltárása és magyar nyelvű ismertetése volt. Az általa alapított Armenia c. havi szemlével is ezt a célt szolgálta. – Főbb művei: Chorenei Mózes,, Nagy-Örményország története (fordítás örményről magyarra, Szamosújvár, 1892); Szamosújvár, a magyar örmény metropolis írásban és képekben (Szamosújvár, 1893); Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700–1900 (Szamosújvár, 1901, 1903); A magyarhoni örmény családok genealógiája (Szamosújvár, 1898); A magyarországi örmények ethnographiája (Szamosújvár, 1903).
A megőrzés története
Szongott Kristóf hivatali- és magánlevelezésének a szamosújvári plébániára való bízását az örmény katolikus egyházközségben és a helyi örmény közösségben betöltött kiemelkedő szerepe és gazdag publikációs tevékenysége indokolta. A személyi hagyatékok állagán belül Szongott Kristóf iratai az egyik legnagyobb mennyiségű anyagot képezik. Rendezése – a más személyi hagyatékokkal történt keveredettség miatt – egyenkénti különválasztással volt lehetséges.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
-
doboz: Magánlevelezése 1863–1907
-
doboz: Az Armenia szakfolyóirattal és az Örmény Múzeum Egyesülettel kapcsolatos levelezések 1880–1907
-
doboz: Történeti és néprajzi kutatásival, valamint tanári működésével kapcsolatos jegyzetek 1872–1907
-
doboz:
- gazdasági iratok 1870–1907
- hivatalos levelezések 1869–1907
- levelek Govrik Gergelytől 1891–1906
- halálával kapcsolatos iratok 1907