Zone d'identification
Cote
Titre
Date(s)
- 1809–20. század (Production)
Niveau de description
Étendue matérielle et support
2 doboz = 0,26 ifm
Zone du contexte
Nom du producteur
Histoire administrative
Az erdélyi örmény katolikus plébániák két és fél évtizedig, 1762–1786 között két külön örmény rítusú főesperesség alá tartoztak. Az egyik főesperes Szamosújváron, a másik Erzsébetvárosban működött, és ők voltak egy személyben ezen települések örmény plébánosai is voltak. Ebből az évkörből azonban nem létesült külön főesperességi fond egyik plébánia esetében sem. A két külön szertartású (latin és örmény) ebesfalvi plébánia 1753-ban és az 1761-es egyházmegyei összeírásban a küküllei főesperesi kerület része volt. Az erzsébetvárosi örmény katolikus főesperesi kerület 1762-ben jött létre és két örmény szertartású plébánia tartozott hatáskörébe: Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós. A szamosújvári örmény katolikus plébánia is külön főesperesi kerületet alkotott ekkor. Az erzsébetvárosi főesperesség még 1782-ben is létezett és három örmény katolikus plébánia tartozott az illetékességi körébe: Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz. Az erzsébetvárosi latin szertartású plébánia ugyanebben az időszakban a küküllői főesperesi kerületbe volt sorolva. A szamosújvári örmény katolikus egyházközség egyben külön főesperességet is alkotott, egyetlen egy plébániával.
Mivel Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök az örmény főesperességeket 1786-ban megszűntette és az örmény rítusú egyházközségeket a latin szertartású főesperesi kerületekbe osztotta, így az 1788-as sematizmusban az örmény plébániákat nem sorolták külön örmény főesperességbe. Az erzsébetvárosi főesperességet Almakerék, Ebesfalva (Erzsébetváros), Sárpatak és Segesvár plébániák alkották. Főesperese Erzsébetváros plébánosa volt. 1846-ra az erzsébetvárosi főesperesség Kiskapus és Medgyes plébániákkal bővült, a sematizmus Erzsébetváros mindkét rítusú egyházközségét tárgyalja. Ez a főesperesi kerület 1884-től az ekkor alapított bólyai plébániával együtt nyolc egyházközségből állt. Jelenleg az erzsébetvárosi kerület Bólya, Erzsébetváros (latin), Kiskapus, Medgyes és Segesvár plébániákból áll, főesperese egyben a szeben–fogarasi kerület főesperese.
Histoire archivistique
Mivel az erzsébetvárosi főesperesi kerület főesperesi tisztségét másfél évszázadig az örmény katolikus plébános látta el, így levéltári anyaga is az örmény plébánián halmozódott fel.
Source immédiate d'acquisition ou de transfert
Zone du contenu et de la structure
Portée et contenu
A főesperesség iratanyagát főként iktatókönyvek, vizitációs-, széki- és papi kongregációs jegyzőkönyvek képezik. A főesperesi hivatal iktatott levelezését nehezen lehet elkülöníteni a plébánia iratanyagától, így tárolásuk és kezelésük is egy helyen javasolt. A kerületet alkotó plébániák a Gyulafehérvári Gyűjtőlevéltár illetékességi körébe tartoznak, azonban az erzsébetvárosi főesperes és az örmény katolikus plébános azonos személye miatt a két fond egymáshoz társítva kutatható a jelzett időszakban, ezért is vált indokolttá a jelen kötetben történő közlésük.
Évaluation, élimination et calendrier de conservation
Accroissements
Mode de classement
- doboz:
a. kötet: Iktatókönyv 1809. március 28.–1814. augusztus 5.
b. kötet: Főesperességi protokollum (iktatókönyv) 1809–1811, 1829–1832
c. kötet: Iktatókönyv 1816–1821
d. kötet: Iktatókönyv 1822–1829
e. kötet: Iktatókönyv 1855
f. kötet: Iktatókönyv 1856
g. kötet: Iktatókönyv 1857
h. kötet: Iktatókönyv 1859
i. kötet: Iktatókönyv 1867–1875
j. kötet: Püspöki, királyi és főkormányszéki rendeletek, szentszéki határozatok és házassági felmentések protokolluma 1814. augusztus 19.–1816. január 10.
- doboz:
a. kötet: Iktatókönyv 1880–1889
b. kötet: Iktatókönyv 1893–1895
c. kötet: Iktatókönyv 19–20. század (július 6–szeptember 30)
d. kötet: Főesperesi vizitáció jegyzőkönyve 1812
e. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyv 1815 (töredék)
f. kötet: Papi Kongregáció üléseinek jegyzőkönyve 1807–1813
g. kötet: Papi Kongregáció üléseinek jegyzőkönyve 1807–1838 (töredék)