Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1809–20. század (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
2 doboz = 0,26 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Az erdélyi örmény katolikus plébániák két és fél évtizedig, 1762–1786 között két külön örmény rítusú főesperesség alá tartoztak. Az egyik főesperes Szamosújváron, a másik Erzsébetvárosban működött, és ők voltak egy személyben ezen települések örmény plébánosai is voltak. Ebből az évkörből azonban nem létesült külön főesperességi fond egyik plébánia esetében sem. A két külön szertartású (latin és örmény) ebesfalvi plébánia 1753-ban és az 1761-es egyházmegyei összeírásban a küküllei főesperesi kerület része volt. Az erzsébetvárosi örmény katolikus főesperesi kerület 1762-ben jött létre és két örmény szertartású plébánia tartozott hatáskörébe: Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós. A szamosújvári örmény katolikus plébánia is külön főesperesi kerületet alkotott ekkor. Az erzsébetvárosi főesperesség még 1782-ben is létezett és három örmény katolikus plébánia tartozott az illetékességi körébe: Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz. Az erzsébetvárosi latin szertartású plébánia ugyanebben az időszakban a küküllői főesperesi kerületbe volt sorolva. A szamosújvári örmény katolikus egyházközség egyben külön főesperességet is alkotott, egyetlen egy plébániával.
Mivel Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök az örmény főesperességeket 1786-ban megszűntette és az örmény rítusú egyházközségeket a latin szertartású főesperesi kerületekbe osztotta, így az 1788-as sematizmusban az örmény plébániákat nem sorolták külön örmény főesperességbe. Az erzsébetvárosi főesperességet Almakerék, Ebesfalva (Erzsébetváros), Sárpatak és Segesvár plébániák alkották. Főesperese Erzsébetváros plébánosa volt. 1846-ra az erzsébetvárosi főesperesség Kiskapus és Medgyes plébániákkal bővült, a sematizmus Erzsébetváros mindkét rítusú egyházközségét tárgyalja. Ez a főesperesi kerület 1884-től az ekkor alapított bólyai plébániával együtt nyolc egyházközségből állt. Jelenleg az erzsébetvárosi kerület Bólya, Erzsébetváros (latin), Kiskapus, Medgyes és Segesvár plébániákból áll, főesperese egyben a szeben–fogarasi kerület főesperese.
A megőrzés története
Mivel az erzsébetvárosi főesperesi kerület főesperesi tisztségét másfél évszázadig az örmény katolikus plébános látta el, így levéltári anyaga is az örmény plébánián halmozódott fel.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A főesperesség iratanyagát főként iktatókönyvek, vizitációs-, széki- és papi kongregációs jegyzőkönyvek képezik. A főesperesi hivatal iktatott levelezését nehezen lehet elkülöníteni a plébánia iratanyagától, így tárolásuk és kezelésük is egy helyen javasolt. A kerületet alkotó plébániák a Gyulafehérvári Gyűjtőlevéltár illetékességi körébe tartoznak, azonban az erzsébetvárosi főesperes és az örmény katolikus plébános azonos személye miatt a két fond egymáshoz társítva kutatható a jelzett időszakban, ezért is vált indokolttá a jelen kötetben történő közlésük.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
- doboz:
a. kötet: Iktatókönyv 1809. március 28.–1814. augusztus 5.
b. kötet: Főesperességi protokollum (iktatókönyv) 1809–1811, 1829–1832
c. kötet: Iktatókönyv 1816–1821
d. kötet: Iktatókönyv 1822–1829
e. kötet: Iktatókönyv 1855
f. kötet: Iktatókönyv 1856
g. kötet: Iktatókönyv 1857
h. kötet: Iktatókönyv 1859
i. kötet: Iktatókönyv 1867–1875
j. kötet: Püspöki, királyi és főkormányszéki rendeletek, szentszéki határozatok és házassági felmentések protokolluma 1814. augusztus 19.–1816. január 10.
- doboz:
a. kötet: Iktatókönyv 1880–1889
b. kötet: Iktatókönyv 1893–1895
c. kötet: Iktatókönyv 19–20. század (július 6–szeptember 30)
d. kötet: Főesperesi vizitáció jegyzőkönyve 1812
e. kötet: Főesperesi széki jegyzőkönyv 1815 (töredék)
f. kötet: Papi Kongregáció üléseinek jegyzőkönyve 1807–1813
g. kötet: Papi Kongregáció üléseinek jegyzőkönyve 1807–1838 (töredék)