Erzsébetvárosi főesperesség

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

Erzsébetvárosi főesperesség

Párhuzamos névformák

    Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

      Más névformák

        A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

        Leírási adatcsoport

        Létezés időköre

        Története

        Az erdélyi örmény katolikus plébániák két és fél évtizedig, 1762–1786 között két külön örmény rítusú főesperesség alá tartoztak. Az egyik főesperes Szamosújváron, a másik Erzsébetvárosban működött, és ők voltak egy személyben ezen települések örmény plébánosai is voltak. Ebből az évkörből azonban nem létesült külön főesperességi fond egyik plébánia esetében sem. A két külön szertartású (latin és örmény) ebesfalvi plébánia 1753-ban és az 1761-es egyházmegyei összeírásban a küküllei főesperesi kerület része volt. Az erzsébetvárosi örmény katolikus főesperesi kerület 1762-ben jött létre és két örmény szertartású plébánia tartozott hatáskörébe: Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós. A szamosújvári örmény katolikus plébánia is külön főesperesi kerületet alkotott ekkor. Az erzsébetvárosi főesperesség még 1782-ben is létezett és három örmény katolikus plébánia tartozott az illetékességi körébe: Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz. Az erzsébetvárosi latin szertartású plébánia ugyanebben az időszakban a küküllői főesperesi kerületbe volt sorolva. A szamosújvári örmény katolikus egyházközség egyben külön főesperességet is alkotott, egyetlen egy plébániával.

        Mivel Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök az örmény főesperességeket 1786-ban megszűntette és az örmény rítusú egyházközségeket a latin szertartású főesperesi kerületekbe osztotta, így az 1788-as sematizmusban az örmény plébániákat nem sorolták külön örmény főesperességbe. Az erzsébetvárosi főesperességet Almakerék, Ebesfalva (Erzsébetváros), Sárpatak és Segesvár plébániák alkották. Főesperese Erzsébetváros plébánosa volt. 1846-ra az erzsébetvárosi főesperesség Kiskapus és Medgyes plébániákkal bővült, a sematizmus Erzsébetváros mindkét rítusú egyházközségét tárgyalja. Ez a főesperesi kerület 1884-től az ekkor alapított bólyai plébániával együtt nyolc egyházközségből állt. Jelenleg az erzsébetvárosi kerület Bólya, Erzsébetváros (latin), Kiskapus, Medgyes és Segesvár plébániákból áll, főesperese egyben a szeben–fogarasi kerület főesperese.

        Helyek

        Jogi helyzete

        Funkció, foglalkozás, tevékenység

        Feladatkör, hatáskör

        Szervezeti felépítés/geneológia

        Általános kontextus

        Kapcsolatok adatcsoport

        Kapcsolódási pontok adatcsoport

        Téma kapcsolódási pontok

        Hely kapcsolódási pontok

        Elfoglaltságok

        Ellenőrző adatcsoport

        Iratképző azonosítója

        Intézmény azonosítója

        Felhasznált szabályok és/vagy előírások

        Állapot

        A leírás részletezettségi szintje

        A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

        Nyelv(ek)

          Írásrendszer(ek)

            Források

            Karbantartási figyelmeztetések