Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1887–1980 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
0,16 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A Szászzsombor néven ismert falu eredetileg szász telepítésű volt, azonban egy pestisjárvány következtében elnéptelenedett, továbbá a török-tatár betörés is megtizedelte az itt élő szász lakosságot. Ezt követően homoródalmási és homoródszentmártoni székelyek telepedtek a szászok helyére. A reformáció idején a lakosság többségében az evangélikus felekezetre tért át. Glacz András római katolikus kőhalmi királybíró és Mihálcz István SJ közbenjárására a katolikusok részére 1772-ben a katonaság épületében alakítottak ki egy misézőhelyet és a jezsuita atyának egy lakhelyet. Egy évtizeddel később külön templom- és plébániaépítésre kérnek engedélyt, a templom építését Mária Terézia is támogatta. Székelyzsombor mindvégig szórványegyházközségnek számított – 1882-ben csak 84 katolikus hívő élt itt. A falu szülöttjeinek leghíresebbje Nyírő József író. Székelyzsombor 1783-ban épült templomának védőszentje Avilai Szent Teréz. A faluban ma mindössze csak 30 katolikus él.
A megőrzés története
Székelyzsombor kis mennyiségű és főként gazdasági összetételű levéltári anyagát az anyaegyházközség, Homoródkarácsonyfalva irataiból különítettük el.