fond 692 - Székelyszentkirályi plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL SzéGyL.VIII.639–714.692

Cím

Székelyszentkirályi plébánia iratai

Dátum(ok)

  • 1720–1995 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

1,85 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

A Székelyszentkirály név magában hordozza a település gazdag történelmi múltját, hiszen tudjuk, hogy az első szent királyunkról nevezett településeink alapítása még a 12–13. századra tehetők. A szakirodalom is középkorinak véli az egyházközség alapítását. A 17. században a falut kétszer is tűzvész pusztította – temploma, papi lakja és levéltára is ekkor égett le. A székelyszentkirályi katolikusokat 1638-ban Fekete István licenciátus gondozta. Ekkor Székelyszentkirálynak két filiája is volt, Oroszhegy és Diafalva. Damokos Kázmér 1657-es évi jelentésében Székelyszentkirály még mindig felszentelt pap nélkül szerepel, megközelítőleg 450 hívővel. Két évtizeddel később, 1677-ben, szintén licenciátus gondozásában említik az egyházközséget, 426 lélekkel. A plébániát 1720–1724 között a székelyudvarhelyi ferencesek adminisztrálták. A falu ma is álló templomát 1796–1799 között építették.

A megőrzés története

Levéltára 2008. július 5-én került be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba. Figyelemre méltók 18. századi eredeti, 1720-tól kezdődő anyakönyvei, amelyeket pincében rejtegettek a kommunizmus évei alatt az államosítás veszélye miatt. A fokozott és tartós nedvesség révén azonban enyhébb gombakárosulást szenvedtek, tehát sürgős fertőtlenítésükre és restaurálásukra volt szükség mindhárom kötet esetében. Ezt 2014 nyarán végezték el a gyulafehérvári papír- és könyvrestaurátor-műhely szakemberei. Egyháztanácsi és iskolaszéki jegyzőkönyveinek első két kötete (1869–1945) hasonló módon penészkárosodásnak indult, a kötetek borítói sérültek, a benne lévő lapok viszont nem.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Hivatalos iktatott plébániai levelezés nem maradt fenn, csupán az 1960-as évektől kezdődően. Tapasztalatok szerint, tekinthetjük csellengőnek is a hiányzó – 18. századtól a 20. század közepéig keletkezett – ügyviteli iratokat, melyek időközben még előkerülhetnek. Ezt a reményt 1938-tól kezdődő iktatókönyvei éltetik bennünk. Házassági szabadegyezkedései ugyancsak a második világháborút követő évektől folyamatosak.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Székelyszentkirály plébániájáról összesen öt anyakönyvet államosítottak, amelyek az 1857–1895 közötti időszakot foglalják magukba. Ezek a kötetek jelenleg Csíkszeredában találhatók, a megyei levéltárban.

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      A székelyfancsali filiára vonatkozóan adatokat találunk az egyháztanácsi jegyzőkönyvekben is. A filia pénztárnaplóját külön fondba soroltuk.

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport