Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1761–1999 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
2,49 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Székelypálfalva egyházközségének első említése a pápai tizedjegyzékben maradt fenn. A település nevét hazánkban rögzítő első írásos említések a 15. században keletkeztek. Damokos Kázmér 1657-ben összeállított jelentésében Székelypálfalva parochiaként szerepel, pap nélkül, 15 katolikus családdal, akik az unitáriusokkal vegyesen élnek. Középkori templomukat a katolikusok a reformáció után az unitáriusokkal közösen használták. A szóbeli hagyomány alapján ma is tudni véljük, hogy a falu végén állt egy régi templom, amelyet 1661-ben a tatárok leromboltak. Ma is álló, Szent Mihály tiszteletére épült templomába több, a korábbi templomból származó gótikus faragványt beépítettek. Annyi bizonyos, hogy a kora újkorban Székelypálfalva Korond filiája volt, egészen a 18. század második feléig. A plébánia önállósodását 1772-ben kezdeményezték, kérésüket 1775-ben hagyták jóvá és 1777-ben helyeztek a faluba külön papot. Székelypálfalva mintegy 180 hívőből álló, kicsiny katolikus közösségét ma Farkaslakáról látják el.
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Az 1882-es történelmi sematizmusban közöltek szerint Székelypálfalva anyakönyveit 1751-től vezették. A Román Állami Levéltár Hargita Megyei Kirendeltségénél, Csíkszeredában, jelenleg hét anyakönyvi kötet található, az 1747–1939 közötti időszakból, amely Székelypálfalva katolikus lakosainak kánonjogi adatait tartalmazza.