Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1711–1985 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
1,82 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A plébánia történetéről a korabeli sematizmusok feljegyzéseiből értesülhetünk. Ezekből tudtuk meg, hogy 1533-ban Felvinczi János püspöki vikárius és gyulafehérvári kanonok Székelylengyelfalván templomot és két oltárt szentelt. A 2010-ben megjelent egyházmegyei sematizmus szerint Székelylengyelfalva a reformáció előtt Farcád filiája volt, majd a farcádi lakosok hittérítése után a helyi katolikusokat a szombatfalvi lelkész látta el. Annyi bizonyos, hogy 1638-ban Szombatfalvával közösen felszentelt pap hiányában licenciátus gondozta az itt lakó katolikusokat. Damokos Kázmér 1657-ben kelt jelentésében Székelylengyelfalva Szombatfalva filiájaként tűnik fel, ekkor a 250 lélekszámú közösségnek nincsen saját papja. Egy 1668-ból való hasonló összeírásban a falu azonban önálló plébániaként szerepel, 150 hívővel. Alig két évvel később, a szintén önállóságnak örvendő Lengyelfalva már licenciátussal is bírt. Székelylengyelfalvát a 17–18. században Székelyszenttamás filiájaként tartják számon. A falu 1767-ben kezdeményezte a különválását Székelyszenttamástól, így a plébánia önállósodása 1775-ben történt meg, helyben lakó pap is ekkor került ide. Mivel a falu régi temploma a 18. század végére már romos állapotba került, szükségessé vált egy új templom építése. Ezt 1802-ben fejezték be, titulusa pedig ennek is Árpádházi Szent Erzsébet maradt.
A megőrzés története
Levéltárát 2008. június 30-án szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárába. A teljes iratanyagot egy régebbi, raktárnak használt épületből gyűjtöttük össze. A levéltári anyagot nagymértékű egérkárosulás érte, de állaga nem volt nedves, sem penészes. Rendezésére 2009. február 9–10 között került sor.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Figyelemre méltó, hogy fennmaradt egy 1760–1765 között zajlott peres ügy levelezése, a hozzátartozó tanúvallatási jegyzőkönyvekkel együtt. A per Lengyelfalva és Oroszhegy között folyt, erdőügyben. Sajnos a füzetek állapota sérült, így restaurálásra szorulnak. Ezt az iratcsomót időrendileg a plébániai hivatalos iratokba soroltuk. A házassági iratanyag állagából hiányzó évkörök a plébániai iktatott levelezésben keresendők. A házassági szabadegyezkedéseket ugyanis az 1960-as, 1970-es években nem helyezték külön sorozatba, hanem az iktatott hivatalos iratokkal egy helyen kezelték. Hasonlóan aláhúzandó egy, a gazdasági levelezéseken belül található ügyiratcsomó, az 1711–1945 közötti időszakból, amely a plébániára vonatkozó összes birtokügyi, valamint vagyoni állapotát érintő ügyiratait és nyilvántartásait tartalmazza, beleértve a kataszteri összeírásokat is.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Plébániai ügyviteli irataihoz nem találtunk önálló iktatókönyvet, csupán néhány év ügyiratcsomójához illesztették oda a hozzá tartozó iktatólapokat, így az 1886–1887, 1889, 1891–1892 évek kivételével ez az egység egyenkénti átnézéssel kutatható, amennyiben elő nem kerül időközben egyéb iktatási anyag is. Ezek az iktatóívek továbbra is az említett évek hivatalos iratai mellett találhatók. A plébániai iktatott anyagból viszonylag több év hiányzik.
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
A plébánia 1721–1906 közötti eredeti anyakönyveit államosították, így jelenleg ez az öt kötet a Román Állami Levéltár Hargita Megyei Kirendeltségénél kutatható, Csíkszeredában.